Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

ÁEJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 23 nyelvérintkezés)) czímen (NyK. 24 : 405—408. 11.) e tárgykörnek fejtegetem néhány felötlőbb jelenségét. Mai tudományos eszközeinkkel bajosan megoldható feladatot vesz czélba FIÓK KÁROLYnak «Az árják és ugorok érintkezéseiről» írott értekezése, mely HUSZKA JÓZSEF «Székely ház (1894.)» czímü művének mellékleteképpen s különnyomatban közvetetlenül az előbbi munkák után látott napvilágot. A régi magyar, illetve székely házépítés, valamint a népornamentika hagyományos típusainak összehasonlító tanulmánya meglepően igazolja HUSZKA művében*) a nyelvészeti kutatások azon eredményét, hogy a keleti magyarságnak árja, különösen iráni népekkel kellett szoros műveltségi érintkezésben állania, mely tényhez immár a még földerí tétlen «históriai háttéri) s a «történelmi okiratokkal való igazolási) nyújtására FIÓK vállalkozik (különnyom. 3.1.). «A védákban» — szerinte — «egyenes történeti adatok és emlékezések szólanak az ugorokról és permiekről)) (18, 28. 11.) s «az A v e s z t a (Vendidad, I. fargard) legbiztosabb adatokat* tartalmaz «az ugor-árja őshaza megállapításához)). Sajnos, hogy e nagyotmondó állítások minden tüzetesebb kifejtés és magyarázat nélkül szűkölködnek s hogy általában ami ujat FIÓK ezen értekezésében fölhoz, nem historicurn,**) hanem legfeljebb szófejtés, még pedig egy-két helyes észrevételt (pl. magy. ostor — zd. astra-; sólyom = szkr. cyéná-, zd. saéna-) leszámítva, ennek legkevésbbó megbízható fajából. Különösen nagy szerep jut *) Igen tanulságosan egészítik ki az itt kifejtett eredményeket tárgyi néprajzunk érdemes búvárának «Népies ornamentikánk forrásai* és «Tárgyi ethnografiánk őstörténeti vonatkozásai* czímmel közölt értekezései (Ethnographia V : 155—160. és IX: 41—62, 97—108., valamint legújabban megjelent Magyar Ornamentika (Budapest, 1898.) ez. önálló müve. **) Ezt beismeri az értekezés is következő helyén (31. 1.): ((Összefoglalólag ismételve kijelentem, hogy a védák az ugorokról, mint az árjáknak közópázsiai szomszédjairól, meg az ugorok igen sok törzséről, mint Ejszakindia lakóiról, nemcsak philologiai, hanem több rendbeli históriai bizonyságot nyújtanak, mely utóbbiakból itt sajnálatomra semmit nem vehettem fel; de megismertetésökkel más helyen kísérletet fogok tenni». Egy 55 lapos értekezésben, annyi mellékes részlet mellett, kár volt épen ezen legfontosabb adatokat mellőzni.