Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 2 1 figyelembe vétele egész más belátáshoz vezetett. A ((magyar fém­nevek őstörténeti vallomásai)) (Ethnographia V: 1—25.) kétség­telen világossággal igazolták, hogy az iráni műveltségi elemek átvételének korában amagyarshozzáleg­közelebb álló rokon népek (főkép a vogulok, osztjákok s permiek) mégkülön nem vált szorosföldrajziegysé­get alkottak, míg a magyar-török elemek csak a magyar nyelv külön életében, testvéreitől való elszakadása után váltak ennek alkotó részeivé; más szóval, hogy a magyar-török érintkezés az iráni műveltség- és nyelvhatásnál sokkal későbbi korú. Az összes ismeretes adatok számbavételével — melyekhez ((Adalé­kok az iráni műveltséghatás magyar ny elvnyomaihoz» czímen (Eth­nogr. V: 72—76. és 134—141.11.) magam is járulok néhánynyal — újból és tüzetesebben vizsgálom a kor kérdését ((Az ugorok legré­gibb történeti emlékezeten czímű értekezésemnek (1. u. o. 160. 1.) függelékében, hol a kifejtett eredmények: 1. Hogy a finn-magyar nyelvek iráni elemei közt több van olyan, melynek ismerete e nyelvcsoport egész vonalára, illetőleg ennek ural­vó Igai részére terjed (pl. a magy. ház, név, ár, ág, méreg, 'száz, tíz, méz, ravasz, róka, kutya, üsző, juh, szarv, méh stb. rokonsága), mely jelenséget csak az magyarázhatja, hogy a szóban forgó idegen nyelvi hatás a fin n-magyar népeket még ezek területi érintkezése korában érhette. A finn­magyar nyelvek germán, lett-szláv és török elemei közt nin­csenek ilyen valamennyi nyelvre kiterjedő közös szavak; e népek tehát az iránsághoz képest mindenesetre későbbi korok­ban kerülhettek a finn-magyarság közelébe. — 2. Egyes árja elemek a finn-magyar nyelvekben olyan hang­képet mutatnak, mely régibb az iránság ismeretes legrégibb nyelvemlékeinek, az Avesztának és óperzsaföliratoknak megfelelő alakjánáliss csak arokon nyelvek, jelesen a szanszkrit egybehason­heted) cum baktr. vehrka, varka, cf. Vehrkcina: Hyrcania ,regio lupina' | nád ,arundo' cum antiquiore forma iranica nada (cf. hod. pers. naj, nej) \ kakas .gallus' cum zd. kahrkatas pláne con­veniunt».

Next

/
Thumbnails
Contents