Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Szinnyei József: A Gyulafehérvári Glosszák 1

A gyulafehérvári glosszák. VABJÚ ELEMÉR fiatal palaeografus és heraldikus a múlt év őszén a gyulafehérvári püspöki könyvtár átkutatása alkalmával egy latin kódexben, a mely 1300 és 1320 között készült, három egyházi beszéd divisiójának egykorú magyar fordítására bukkant. VARJÚ ELEMÉRnek e nevezetes fölfödözésről szóló jelentését a M. T. Akadémia első osztályának m. é. nov. 28-án tartott ülésében olvasta föl e sorok írója, egyúttal bemutatta a kódexet is és röviden ismertette a nyelvemlékek nyelvészeti érdekességeit. VARJÚ ELEMÉR ismertetése az Akadémiai Értesítő ez idei első füzetében jelent meg a glosszák*) hasonmásával. Innen átvéve bemutatjuk a NyK. olvasóközönségének a becses nyelvemlékeket néhány jegyzet kíséretében : I. Habrosagben walacnok kegussege. Hábróságben valáknak kégyössége. eleeknek [áthúzva : kegusse] vruksege. Eleknek öröksége. koorsagbon walaknok egessege. Kórságban valáknak egéssége. Sciuksegben walaknok beusege Szükségben valáknak bősége (bóvehezeu [népeknek].... Éhező [népeknek] .... [sége ?). Jocunditas merencmm. Eternitas vivencium. Sanitas langencium. Ubertas egencium. Sacietas esuriencium. II. Ghudalatus miuin^ ielenetuiben

Csudálatos mívinek jelénetviben. vnü zaiaual müdut igen" tonosaga- Önnön szájával mondott igének ban tan óságában. scet oltaj-ü kuner kepeben. Szent oltáron könyér képében. oz kerezt fan ügeu kepeben Az kérésztfán figgő kópében. *) Hogy ezek glosszák, nem pedig versek, mint eleinte gondoltuk, azt meggyőzően mutatta ki HOKVÁTH CYKILL a Magyar Kritikában (II. 151.) NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXIX. \