Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)
Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4
ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 11 sten nachbarschaft jener nordischen sippe zur entwicklung gelangt ist. Jedoch sind diese untersuchungen noch nicht abgeschlossen; immer deutlicher tritt fortan die gründliche durchforschung der nordischen sprachen mit ihrer wichtigkeit far die Arierfrage hervor». Legbővebben tárgyalja TOMASCHEK az árja ós finn-magyar nyelvi érintkezés adatait a bécsi akadémia közleményeinek 1888— 89. évfolyamaiban (Sitzungsbericbte : Phü. Hist. Cl. 116. és 117. köt.) megjelent «Kritik der altesten Nachrichten über den skytlúschen Norden» czímű nagybecsű tanulmányának második részében, melynek külön tartalomjelzése : «Die Nachrichten Herodofs über den skythischen Karaivanenweg nach Innerasienn. Az eszmét, melyet röviden már az előbbi értekezés kifejezett, hogy t. i. ama «nem szkitha» éjszaki népek, melyekről HERODOTOS Olbiában szerzett értesülései nyomán (Kr. e. 450. körűi) könyve IV. fejezetében ír, jobbadán finn-magyar s velük rokon fajbeliek voltak — e mű szélesebb alapon a jelenkori tudomány összes segédeszközeivel fejtegetve igyekszik érvényében megszilárdítani. Sorra veszi e végből az egyes népekről mindenütt található régi tudósításokat s azokat gondos kritikával egybevetve a későbbi történetírók és utazók följegyzéseivel, valamint a jelenkori nép- és földrajzi ismeretekkel, meghatározza, hogy melyik élő nép az, melylyel az illető, HERODOTOsnál szkitha-görög névvel jelzett nép legnagyobb valószínűséggel azonosítható. így az androfágokról szólva, kimutatja, hogy HER. azon adata, mely szerint a Borysthenes (Dnjeper) torkolatától 11 napig fölfelé utazva a Sxóftat ^zap-foí földjéről egy nagy pusztasághoz jutunk, mely mögött az androfágok földe következik — amordvinok régi elterjedésének területére vezet. Kiváló orosz tudósok, köztük pl. NADJEZDJIN, vallják, hogy a szlávok nem eredettől fogva lakják a Dnjepervidéket s hogy e folyó keleti oldalán a víznevek általában finn jellegűek (pl. BARSOV szerint a Sula. folyónév = finn sula, mordv. sola «niessend, aufgelöst, ungefroren», ettől sula-, cser. sol- «schmelzen»). Magának Kiev-nek is a mordv. káv, kávé «stein» szóval kapcsolják egybe nevét, minthogy ama város eredetileg hegymagaslaton épült. ASPELIN archeológiai alapon bizonyítja, hogy a mordvák lakai valamikor sokkal messzebb terjedhettek nyugat felé, mint jelenleg, mely tények egyéb adatokkal egybevetve arra utalnak, hogy HERODOTOS androfágjainak terű-