Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Veress Ignácz: A magyar tagadó 78

A MAGYAR TAGADÓ. 83 ból a magyar mondatnak két tagadója támad :nem — senki, nem — semmi, nem — sehol (sehová, sehonnan), nem — soha, nem — sehogy, melyek az adott alakban az állítmáuyt közre fogják olyképen, hogy a tagadós állítmány eléje kerül a tagadós névmásoknak és határozóknak. Tehát: Engem nem lát senki. 0 nem mondott semmit. 0 nem járt sehol. Atyám nem küldött sehová. Ok nem érkeznek sehonnan. Én nem láttam soha. A németben s a latinban e kettős tagadás lehetetlen. Pl. németül Er glaubt nicht an Nichts, am. Er glaubt an Etwas ; latinul Neque meam mentem non domum saepe revocat uxor, am. Meam mentem domum saepe revocat uxor. De lehetséges a kettős tagadás a görögben : Oox slftov oúdéu és Oűx eldov oudéva. A görög kettős tagadás a magyartól abban különbözik, hogy a görög egy tagadóval is mondhatja: O&őkv Mtftév és Oődéva eldov; a magyar csak a kettőssel, így: Nem mondott semmit és: Nem láttam senkit. L. még SIMONYI MKöt. I. 70. A németben kein, niemand, niemals(nie), nirgend mellett még egy tagadás (nicht) nem állhat. L. HEYSE i. h. I. 640. 2. j. — A latinban lehetséges az ilyen kettős tagadás : Gallos tanta clade reppulerunt, ut nunquam postea nec pars nec universi tale genus pugnae temptaverint. Ezt azonban egy tagadóval LIVIUS (VII.) a tisztább nyelvű latin korszakban így írhatta volna: utnec pars nec universi usquam tale g. p. t. A magyar kétszeres tagadó használata nem azt jelenti, hogy két tagadó bárminő alakban kétszerezhető legyen. A kétszerezés szoros szabályok alá esik, quos ultra citraque nequit consistere rectum. Kettős tagadásnak csak olyan egységes mondatokat vehetünk, a melyekben a tagadott (nem v. sem) állítmány viszonyulásai is tagadósak (senki, semmi, sehol, soha, sehogy). Csak az ilyen szerkezetű mondatról mondhatjuk, hogy értelme nem változik és hogy tagadómarad. Ide nem számíthatjuk egymástól függő két mondatnak a két tagadását hogy-gyal, így: Nem hiszem, hogy könnyei nem omlanának. Nem lehet, h o g y én még n e szeressek. Ide nem számítjuk továbbá az igeneves mondatok két tagadóját, mint: Nem illik nem nevetni a nevetőkkel. Nem lehet nem utálni a bűnt. Nem jó nem szeretni barátait. Nem kár nem olvasni a rossz könyvet. Nem szabad nem felelni a szülők kérdésére. Az említett függőségekben (hogy-gyal v. igenévvel) félreértés kikerülése végett a viszonyulások is csak az eredeti határozatlanok s nem a tagadósak, pl. így: Nem hiszem, hogy könnyei nem omlanának valakinek (nem: senkinek). Nem lehet, hogy én valakit még ne szeressek. Nem illik nem nevetni együtt valakivel, a ki szintén nevet. Nem kár, nem olvasni valamit, a minek tartalma ártalmas. Nem szabad nem felelni valaha a szülők kérdésére. De PÁZMÁNY így is : Nem akarom, hogy én tőlem értse senki (NyK. 15 : 232). Senki és semmi főnévi használatához, melyben ezek a második tagadót képezik, számít ugyanezeknek melléknévi használata, mint: És nem találasemmi módot. Tovább nem tett semmi kifogást. 0 ezt nem vette semmi bajnak. A boldogság senki mástól nem kell. Értek hozzá mint senki más. A jelzői semmi képesíti az alanyi főnevet állítmány nélküli szereplésre : Semmi baj! Németül: Dass thut Nichts, Es ist dass kein Uebel. 6,