Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Veress Ignácz: A magyar tagadó 78

84 VERESS IGNÁCZ. Szerencséd, hogy sokan voltatok; válasz : Semmi szerencse ; hisz egyedül legyúrtam mindnyáját. Vö. alább Nincs alatt. . A jelzői semmi főnév nélkül is ellehet mint állítmány, pl. Disznó forró idő! no semmi; legalább ki ott kinn dolgozik, nem hűti meg magát. 2. Két tagadó igék ötös állítmánynyal. — A ne m-es állítmányú mondatban az a szórend, hogy az állítmányt a határozatlan tagadók követik. Hogy azonban e kettős tagadás fennállhasson, az igekötŐ-nek közbe kell lépnie a határozatlan tagadók és a nem közé. Ezért ha a tagadott állítmány igekötós, a nevezett névmások és határozók meg is előzhetik a tagadott állítmányt, így : Senkit meg nem öltem. Semmidet el nem loptam. Sehonnan ki nem kergettek. Sehová be nem eresztettél. Semmikép el nem bocsátlak. Soha meg nem tudta ezt. A közben álló igekötő helyett más közömbös szó is közbe vetheti magát a két tagadó közé, így: Senki fia nem parancsol nekem. Semmi baj nem történt. Sehol ennyi nép nem járt, mint itt. Eám soha jó sz em e t nem vetett. Ha a tagadott állítmány e közben követelt szó nélkül vagy igekötő nélkül következik, a nem-et sem váltja fel. L. alább Sem alatt. Kivételesen a közben álló szó v. igekötő nélkül is mondja pl. PETŐFI : Senkit nem gyűlölök, senkit nem szeretek. Ha senki nem lesz is, leszesz te majd velem. Semmi nem maradt utána. És neki semmi nem alacsony. Kebled értem soha nem hevül. Közöttünk még soha nem ünnepeltetett. Szebbet sehol nem láttam. A tagadós névmások ós határozók a tagadós állítmány mellett tömegesen is felléphetnek. Nem láthatna engem soha senki józanan. Nem hallott erről senki sohasehol semmit. Soha seholsenki még nem látta. IV. Egyedüli nem. Egyedüli nem-rŐl mi csak az állítmánytól elhagyott nem értelmében beszélhetünk ; ez esetben a német külön szóval (nein) rendelkezik. Nagyobbára össze is esnek énein használatának esetei a magyaróival. Bonyolódottabbá teszi a mi egyedüli nem-ünb eseteit épen a hangbeli külömbség hiánya, mely miatt a színleges esetekről is be kell számolnunk. Ugyanis a nem egyedülisége színleges, ha a mondat kihagyásos (elliptikus). T. i. a) hiányzik a nem mellől az igeállítmány, melyet kiegészíthetünk egy megelőző mondat állítmányával, pl. Hol találnám azt, ha nálad nem. Mindent el tudnék beszélni, csak az Ő akkori kedvét nem ; b) vagylagos esetekben gyakori e kihagyás, mint: Vagy elmész hozzá, vagy nem, mind a két esetben pórul jársz. Ha akarod, ha nem, én feleségül veszlek. Mi okért tette ezt, mi okért nem, arról feleljen ő. Bemehetek-e vagy nem, majd elválik. Ezeken kivül egyedüli e határozó nem : 1. feleletekben: a) másnak a kérdésére, pl. Szerelmem- s kezemért pártom közé állasz ? Nem, szólt Wesselényi. Ha sírba tesznek, éhezünk-e ? n e m gyermekem. b) másnak a követelésére v. kérésére, pl. Végeztess ki, asszonyom !.