Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Bartha József: Ismeretlen nyelvemlékek a XVI. század első feléből 71

72 BARTHA JÓZSEF. meeges (mégis). Az ö és 6 hang jegye: p pl. gprg, tottem (1), e^on (10), ípííé/c (14), ennekpm (15), zerzgk (21) stb. A ií?/ hang jele fölülpontozott í. A másik két nyelvemlék szintén kemény, vastag papirosra van irva, s az irásuk is ugyanolyan jellegű, mint az előbbié. Külsejüket illetőleg az egyik hosszan vágott negyedív alakú, mindkét oldalán sűrűn teleirva, a másik ellenben alacsony félívnyi nagyságú, s az első oldala egészen, a második pedig csak alig a feléig van beírva. Az írás mindakettőben ugyanegy kézre vall, csakhogy a kisebbikét az idő viszontagságai már egészen megsárgították, a nagyobbiké ellenben még most is elég sötét, de a közbeszúrt javítások ebben is ép olyan sárgultak, mint az előbbinek egész írása. A negyedívalakú tartalmának terjedelmét tekintve is jóval rövidebb a másiknál, s alig van benne néhány szónyi javítás; a fólív alakú azonban tartalmilag is bővebb, tele van törlésekkel és javítgatásokkal, s úgy látszik, valamivel utóbb készült, mint a kisebbik; a tartalma különben mind a kettőnek azonos. A helyesírás mind a két nyelvemlékben ugyanaz. A hangzók hosszúságát az író rendesen nem jelöli, csak az ees (és, is) szóban találjuk az e-t mindig megkettőztetve, B a dee (de) és leen (lén = lőn) szóban egyszer, ós a reegjj (régi) szóban kétszer. Egyéb Írásbeli sajátságai pedig megegyeznek az ezen korbeli más nyelvemlékek helyesírásával. E két nyelvemlékünk kelet nélküli levélfogalmazvány, s így mindenekelőtt azt az időt kell meghatároznunk, a mikor keletkezhettek. Erre vonatkozólag a második levél szolgái némi útmutatással, s épen ezért koruk meghatározása czéljából ki kell emelnem ennek a tartalmából a következőket. 1. E levelet a királyhoz egy névtelen levélíró intézi ura nevében, a ki helyett már más nádor választatott (loco domini nostri iam alius palatínus praefectus, B. 15.), s panaszát azon kéréssel kezdi, hogy ne vegye el tőle ő felsége azon port, a mely egy bizonyos herczeg jószága miatt ő előtte kezdetett volt meg. 2. Fölemlíti aztán a levél, hogy e volt nádorispánon a hatvani gyűlésben, mely ő felsége akaratjának és parancsolatjának ellene ló'n, nagy törvénytelenség és erőszak esett; s hogy ő békességes volt és ellen nem szegült, ezt csak a király biztonsága érdekében cselekedte. 3. A levél további részében erősen hangsúlyozva van, hogy azon egyén, a ki e volt nádor ispán helyébe jött, az ő fölsége akaratja ellen összehívott hatvani gyűlésben «nyilvánvaló pártolkodással és erőszakkal* választatott meg; s a levélirató itt is, meg az első levélben is tiltakozik az ellen, hogy az így választott nádor a «herczeg úr jószágáról való pert» megítélje és bármiféle nádori tisztbe magát beleártsa.