Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Bartha József: Ismeretlen nyelvemlékek a XVI. század első feléből 71

Ismeretlen nyelvemlékek a XVI. század első feléből. A M. N. Múzeum könyvtárának levéltári anyaga a múlt év szeptemberében új beosztás alá kerülvén, ezen alkalommal a munkálatot végző tiszttársam két magyar nyelvű régi iratra tett figyelmessé. Mind a kettő azonos tartalmú s a királyhoz intézett levél alakjában van szerkesztve, de rajtuk sem évszám, sem névaláírás nincs, a miből korukat meg lehetne állapítanunk. Elolvasásuk után azonban rögtön azon meggyőződésre jutottam, hogy a szerencsés véletlen két olyan nyelvemléket szolgáltatott kezeim közé, a mely minden valószínűség szerint a XVI. század első feléből származik.^ írásuk — a mennyiben a palaeographia segítségével megállapíthatjuk — szintén ezen század első felére vall. Azon reményben kutattam tovább, hogy talán még több hasonló régi iratnak jöhetek nyomára. Az 1501—1530. évi időközre terjedő kutatásom eredménye az lőn, hogy még egy nyelvemléket sikerült a nagy anyaghalmazból kikeresnem. Ez az 1510. évből származik s egy Boly helységbe1

) (Bolba) való ismeretlennek kára bevallását tartalmazza a leleszi konvent előtt. Ezt a három nyelvemléket akarom most röviden ismertetni. Időrend szerint a Leleszi bevalló levéllel kezdem, mivel ez a másik kettőnél valamivel régibb. Ez a levél eredetileg félív alakú volt; később azonban keresztben is, hosszában is ketté metszette valamely kíméletlen kéz, s ma csak a két — újabban összeragasztott — felső darabja van meg, az alsó fele pedig hiányzik. Ennek megfelelőleg a szövegnek is csak az eleje és másik oldalán a vége látható. írása kis folyó latin betűkből (minuscula cursiva) áll, a melyek kemény, vastag papirosra vannak vetve. írásbeli sajátosságaiból ki kell emelnem, hogy a magánhangzók közül csak az e-nek jelöli meg a hosszúságát, de csupán ezen egy szóban : *) L. CSÁNKI D. Magyarorsz. tört. földrajza. I. 345. 1. — E helységet már 1332-ben említik az oklevelek.