Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Erdélyi Lajos: Mondattani tanulmányok - 55

MONDATTANI TANULMÁNYOK. 69 hanem vagy csak mondatrészekről szólhatnánk, mint GULYÁS ; vagy mondásokról, a mint én szólnék. így ezek a mondatok is csak mondásokból volnának összetettek, mint a logikában is csak ítélésekből és nem ítéletekből, és így olyan részekből, a melyek viszonylagosan még nem bevégzett egészek, mert velük külön még nem mondtuk meg azt, a mit akartunk. És így itt is, mint különben általában az összes összetett mondatoknál, még a mellérendeltek túlnyomó részénél is, csak olyanformán érzékeltethetnők ezeket a részeket, mint, a hogy látom, érzékelteti az összetett mondat részeit NÉGYESY is kitűnő és ritka nyelvérzékre valló verstanában. (Ismét utólag látom, és érdekes, itt épen egyezünk.) De így tulajdonképen még formálisabb az, ha e mondatoknál, arról a mondatról, a meJj a formai nyelvtan szerint, nem teljes, mintegy külön beszélünk. Lelki alapon a maguk egészében kell néznünk e mondatokat is, és mai nyelvórzékkel egyszerűmondatoknak is mondhatnók GULYÁS-sal, ha az egyszerű mondatot abban az értelemben vennők, hogy egyes és egységes mondat, és nem abban a ma divatos formai értelemben, hogy ha a mondatban két vagy több alany áll (ha csak formailag szólhatunk is úgy, mint pl. az I. csoportnál), már a mondat összetett mondat. De hát a formális érzékelhetés tekintetéből, ós aztán a már látott történeti fejlődés alapján, s mert mégis önállóbbaknak érezzük azokat a részeket: mai nyelvérzékkel is mondhatjuk összetetteknek, csakhogy úgy fogjuk fel őket s ha mondatokról beszélünk, úgy érzékeltessük, mint látók. így ezeknél már mondatrészről is többről szólhatni, tehát több alanyról, több áilítmányrol stb., és itt ezt lelki alapon is tehetjük. Ha visszatekintünk a kifejtettekre, a) ezek a mondatok inkább volnának összevontaknak mondhatók, azonban csak úgy, a mint láttuk, b) Helyeselhetőbb szempontból olyan összetett mondatok, a melyeknek egyik vagy több egyszerű mondatában (ezt tulajdonkép monda s-nak értve) az az odaérthető rész nincs újból kifejezve, és így ismételve. Ennek az újabb és tán helyesebb elméletnek megfelelően már csak az eddigi igen formális érzékeltetés elkerülése czéljából is új elnevezéssel kellene illetnünk e mondatokat is. És ez szükséges már csak azért is, mert az «összevont mondat», mint tapasztalhattuk, relatív fogalom, így is érthetni, úgy is. Meg aztán nem volna eléggé érzékeltető e csoportra, és mint látni fogjuk, e névvel más mondatokat is illethetnénk, ós jogosabban, mint az itt szóban levőket. Körülírás nélküli elnevezést találni kissé nehéz. Az, a mit a csoport élére emlékeztető czímkónt írtam, érzékeltetőbb mint az összevont mondat kifejezés: de hosz-