Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Erdélyi Lajos: Mondattani tanulmányok - 55

60 ERDÉLYI LAJOS, V. ö. p. ezt is : Harczoltakaz igért s kétszerezett bérért, Mintha csak a honért vagy az édes bőrért (ARANY.) (MKöt. III. 193.) T. i. harczoltak volna. (De ez csak egyszer s nem kétszer téve oda, mint a hogy SIMONYI egészíti ki!) V. ö. a többi példákat is a most i. h. es láss még másokat is a NyK. 9:10. — De ezek és az effélék általában inkább az írói nyelvben jönnek elé és a közönséges nyelvhasználat szerint szintén csak eltérések. A kifejezetteket összegezve, ezek a mondatok inkább mondhatók összevontaknak abban az egyszerűbb értelemben, hogy ha nem is mindig azt a tartalmat, s ha többnyire kissé más árnyalattal is, rövidebb alakban juttatják kifejezésre a gondolatot. De ezt itt is csak az olyan mondatokra érzékeltethetni, a melyek bővebb szerkezettel is mondhatók. Mert mint láttuk, nem minden ilyen mondat volna ugy bővebben mondható; itt is csaknem a legtöbb csak furcsán, vagy épen nem. Azért itt sem mondhatnók tulajdonképen, hogy olyan teljesebb szerkezetek helyett valók, s ha olyanokkal érzékeltethetjük, csak azt érzékíthetjük némileg, hogy bizonyos mondatrész vagy mondat részlet a két vagy több formailag megkülönböztetett mondathoz közösen tartozik, és így csak egyszer tevődik oda, a más v. a többi mondathoz odaérthető. — Ellenben, minthogy a rövidebb szerkezetek átlag mindig mondhatók, és minthogy azokat érezhetjük természetesebbeknek : tulajdonkép azokat vehetnők alapul és ha bővebb szerkezetek állíthatók oda, akár nyomatékosabbak azok. akár nem, lelki alapon nem annyira összevonatlanságról, mint inkább szétvonásról, illetőleg ismétlésről, nyomatékos v. csak felesleges ismétlésről, és efféléről szólhatunk, és így idevonatkozókig nem annyira összevonatlan, mint inkább szétvont mondatról. Illetőleg a rövidebb szerkezeteket inkább csak negative mondhatnók összevontaknak; csak úgy, hogy ezekben nincs ismétlés, szószaporítás, tehát inkább: szétnemvont mondatok. A bővebb szerkezetek pedig ismétlésesek, alapjában különböző árnyalattal; természetesen nem mindig különbözve értelmileg feltűnően, úgy hogy a két szerkezet egyszerűen egymás mellett is állhat, miután a nyelvben különben sem lehet a legtöbbször olyan szoros értelmű helyettesítésről szó, mint a számtanban, Hogy a bővebb szerkezeteknél inkább szétvonásról lehet szó. érezhetjük az efféle mondatokból is : Ne menj mindig görbe léptekben, hanem egyenes irányban haladj (latin meséből). T. i. itt bár mintegy az ismétlés elkerülése végett más szóval van kifejezve a menés fogalma a második mondatban, úgy is feleslegesnek érezzük ott, és annak érzi a gyermek is. (így pl. egyik tanítványom.) — Azoknál a mondatoknál is, a melyeket a mindennapi nyelvérzékkel csakugyan rövidebbeknek érezhetünk, inkább csak negative beszélhetünk összevonásról,