Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 361

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A F1NN-MAGYAK NYELVEKBEN. 867 DONNER követett eljárása ezen megokolásának bevezetésében kijelenti, hogy nem kivan fűzni indo-germán szóegyeztetéseihez semminemű következtetést,*) tényleg mégis kifejezi az ily hasonlatok jelentőségéről való nézetét, midőn további szavaiban arra utal, hogy a finn-magyar nyelvhasonlítás terén kifejtett szógyökök több iránya megrostálásra szorulnak; mert lehetséges, hogy eredetinek velünk olyan elemeket, melyek valamely igen régi korban az indo-germán -ságból jöttek át s ennélfogva több finn-magyar nyelvben is megtalálhatók. Ez okoskodásából t. i. az vehető ki, hogy szerinte legalább részben az indo-germán egyezések átvételi viszony jelenségei lehetnek (tehát nem ősi közösségé, mint pl. CUNO és ANDERSON tartják). Nem lehet kétségbe vonni a kutatás ily irányának jogosultságát; mindamellett úgy végezve annak műveleteit, mint DoNNERnél tapasztaljuk — ki t. i. többnyire eldÖntetlenül hagyja, vájjon nem különös árja, szláv, germán, vagy épen (mint előadása nyomán gyakran vélhetni) indo-germán ősi átvétellel van-e az illető esetekben dolgunk; illetőleg nem kell-e az egyezést ilyen, vagy amolyan oknál fogva véletlennek tekintenünk — mindennemű félreértésre nyújthat alkalmat. Álljanak itt különben ide vonatkozó figyelemre méltóbb észrevételei: magy. ház, finn koia, cser. kudo stb. (13. 1.): «Eigentümliche áhnlichkeit mit skr. kata-,kuti- ; vgl. an. kot, md. kote, aeng. cyte, sv. hytt, die vielleicht entlehnt sind; koto, kota ,wohnung, haus' kommt auch im mongolischen vor» | magy. köhög, észt köha-, kóhi- «husten», zürj., votj. kié-, mord. koz-, lapp gos-, kos- id. (33): «Dies ist wurzelhaft im indoeurop., wie aus ksl. kasil, lett kasa «tussis»; üt. kosn, kostu (inf. kosti, fut. kosu), skr. kas-, kasa- «husten)), ahd. hnosto, sichtbarist» | finn k u o r e- (nom. kuori) «rinde, kruste», permi kor «rinde», lapp kar, garra «schale, rinde» (41): «Vgl. ksl. kora ,cortex', serb. kora, bulg. kor, welches MIKLOSICH und CURTIUS aus skr. gr-, kr- — kar,verletzen, secare' herleiten und in verbindung mit lit. karna ,bast' *) Az idézett szamojéd, török és mongol egyezésekre vonatkozólag is megjegyzi (YII. 1.): «Ich will mit diesen, da die betreffenden sprachen noch nicht hinlánglich untersucht worden sind, gar nichts beweisen; ich schrieb sie nieder, um nur als anknüpfungeneinerkünftigenforschung zu dienen.