Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 361

írja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. ii. Világosabban és alaposabban itél a szóban forgó kérdésről a finn-lapp nyelvek idegen elemeinek jeles kutatója, THOMSBN VILMOS, kinek idevonatkozó észrevételét 1869-ben megjelent «Den gotiske sprogklasses indflydelse pá den finske» czímü művének, illetőleg SiEVERstől eszközölt «über den Einfkiss der germanischen Sprachenaufdiefinnisch-lappischen(Ral\e, 1870)» fordításának bevezetése tartalmazza. E szerint (német kiad. 2—4. 11.): «Bár természetesen nem lehet eleve tagadni a két—t. i. finn-magyar és indogermán — nyelvcsalád ősrokonságát; mindamellett az eltérés oly nagy arányú a szerkezetükben, hogy ily természetű kapcsolat közöttük valószínűnek alig vehető, mindenesetre pedig bebizonyíthatatlan addig, a míg a finn nyelveknek régibb s a nyelvcsaládbeli összehasonlítás kiinduló pontjai gyanánt szolgálható alakjait kikutatni nem sikerül.» Azon szóegyezések közül, melyek az indogermánsággal való ősrokonságra utalhatnának, THOMSEN a következőket idézi: magy. hall- «hören», finn kuide-, lapp gúla-, mord. kid'e-, cserem, hol-, zürj. kii-, vog. yöl; oszt. 'fül-, yűd- id., melyeknek kid-, kid-féle alaphangzása az indogermán ÁTM-gyökre (szkr. erű-, ószláv slova, litv. klausau, gör. xXów, lat. cluo) emlékeztet j magy. név «name», finn nimi, lapp nabma, namma, mord. lem, cser. lim, lüm, zürj. Mm, osztj. nem, vog. ncirn: indogerm. és szkr. vaman- (ószláv imp <c*nimp stb.) j magy. víz «wasser»,finn vete(nom. vési), mord. ved, cser. vit, vüt, zürj. va, vog. vit: indo-germ. vad; ud- (szkr. uda-m, ószláv voda stb.) | magy.* méz, finn mete(nom. mesi), mord. med, cser. mii, zürj. ma, vog. ma'i (mau): indogerm. és szkr. madhu- (görög (li^o, ószláv medü stb.). «De ha»:

-így folytatja tudósunk e tárgyról való fejtegetéseit — «csakugyan NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXVIII. 24