Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Ismertetések - Petz Gedeon: Indogermán nyelvészeti folyóirat. (Indogerm. Forschungen) - 325

328 PBTZ GEDEON. érvényű irodalmi nyelv prózai alakját választani. A társalgás nyelvében nincs meg a helyes kifejezésre való tudatos törekvés, itt inkább a kényelmességre való igyekezet, a szokásoshoz való ragaszkodás van meg. Csupán a czélszeruségi felfogás alapján sokszor nem is bírjuk eldönteni, hogy mi a helyes, pl. trotz des Régens ép oly könnyűséggel mondható és érthető' meg, mint trotz dem Regen, melyik már most a helyesebb kifejezés ? — NOEEEN czélszeruségi elméletében nagy tért enged az analógiának ; már FLODSTBÖM szemére vetette, hogy a nyelvhelyesség kérdésében nagyon is elhanyagolja a hangtörvények ezempontját. Az analogikus kiegyenlítődés következtében egyfelől új formák kapcsolódnak össze, ezzel szemben másfelől megszakad az eddigi kapcsolat: ennélfogva analogikus képzéseket ép a nyelvhelyesség szempontjából bajos föltétlenül ajánlani. Nem lehet föltétlenül állítani, hogy úgyn. szabálytalan, izolált alakok használata megn ehezíti a beszélést és megértést, — az idegenre nézve talán igen, de a született németre nézve nem fog nehézséggel járni, hogy pl. a gut és besser közötti kapcsolatot megtalálja. — A formákban való gazdagságot nem kell bajnak tartani; mennél nagyobb e gazdagság, annál érthetőbb lehet a beszéd, a mondatszerkesztés változatosabb lehet, a beszélő nincsen egy meghatározott szórendhez kötve. JOHANNSON behatóan fejtegeti az idegen szók kérdését is. Szerencsésen elmúlt az az idő, úgymond, a mikor minden idegen szót feleslegesnek és lefordíthatónak tartottak és pl. Leutnant der Gardekavallerie helyett ezt akarták írni: Statthalter der Leibwachgaulerei. Vannak bizonyos szempontok, a melyekből egy-egy idegen szót szükségesnek kell tartanunk. Ezek a következők : 1. Érintetlenül kell hagyni oly idegen szókat, a melyek régi időkből maradtak ránk, ha hangalak, képzésmód és helyesírás dolgában már nem külömböznek a nyelv eredeti szavaitól s így meghonosúltaknak tekinthetők (pl. nem. Keller, Vers). 2.Megkell tartani azokat az idegen szókat, a melyeknek pótlására nincsenek teljesen megfelelő, mintaszerű íróktól szentesített hazai szók. « Wer ein Fremdwort dchtet — úgymond — und dann erst Ersatz zu schaffen sucht, schádigt die Sprache». 3. Megtartandók a hivatalos használatban elterjedt idegen szók s a tudomány, művészet és ipar műszói. 4. Idegen szó használható akkor, ha bizonyos árnyalatokat akarunk kifejezni vagy kifejezésbeli változatosságra törekszünk. Az idegen szó pl. alkalmas arra, hogy valamit kisebbítsünk, nevetségessé tegyünk, hogy szándékosan lapos kifejezéssel éljünk (v. ö. pl. a Mamsell és Fraulein, Parapluie és Regenschirm, Courage és Mut kifejezéseket). — Más esetekben azonban tartózkodni kell idegen szók használatától. E használat ellen főleg a következő tekintetek szólanak : 1. A hazafiság oka, mivel az idegen szók gyakran az elnyomás, a nemzeti érzés sülyedése korának emlékei. 2. Az