Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Melich János: A gyöngyösi glosszák 304

A GYÖNGYÖSI GLOSSZÁK. 315 206. (25. a.) idoneum : Alkolmasth 227. rugatos vei crispos: ezzezedet-207. Maturum: Erth Erkwlch teth ranchos 208. discretum : EHelmesth 228. rudis: goromba 209. expertum: by'zonssa vet 229. reducere ad vniformitatem: 210. et humiliter suscipiant emen-Egenllesegere hoznj da[cione]m : Jobbolasth ellenze .. 230. Excessus : Joggadkozas 211. arguendos: fegelmezende el 231. reprimatur : zoroijtasseg 212. (25. b.) laudabile"testimonium: 232. ex racionabili causa : okos okból di/cheretes tanobizonsa 233. (27. a.) puluinaribus de pluma : 213. sínt expropriati : sai/atnekil toUvbolchynalth 214. voueo: ígérem 234. sine vrgente: kezereijte 215. promitto: fogadom 235. ab omni cocto : Jettel 216. (26. a.) eorum vilitas: hijvansaga 236. computant: zamlaltatnak 217. attendatur: zamlaltassek 237. indistincte: válogatás nekil 218. habitus: kapa 238. sandalia : Sólya 219. Coloris cinerei seu aerei: Egh-239. (27. b.) cum . . . maturitate zijne vei hamvzine Er Erkwlczchel 220. vsque ad tibias siue calces at-240. vnanimiter: Egetembe tingat: Bokái/ Zaraijg ijsse il241. sacrificium: aldozatia lesse 242. gestus: Indolatok ok ar 221. super thibias : bokaijanak feleste 243. leues: kwni/v 222. extremum eius : vege capuchnak 244. dissolutos: fesleth 223. (26. b.) correspondeat: feleljen. 245. Tractim: vonva 224. proporcionális: hasonlatos voltha 246. (28. a.) incepta: kezdvén 225. habitus protendatur: zelesseb 247. possunt dispensare: kegezmetheleijen nek 226. circa scapulas: vallayg 248. arbitriari: vélekedni 207. Vö. 239. és NySz.: ért-erkölcsű, MKönyvszemle 12: 100—110. 209. Olv. bizonság vett, s vö. 34. 210. Az ellenze . . . szó vége olvashatatlan. 211. A szó alakját nem tudom megmagyarázni. 212. tanobizonsa tollh. tanobizonsag h. 216. hijvansaga tollh. hijtvansaga h. 220. Bokái/, olv. bokáig. 222. capuchnak, olv. kapiícznak s vö. NySz. kapúcium. 225. leijen, olv. lejen vagy léjén, s vö. TMNy. 631 : «a mai légyén . . . kétségkivül Héjén, Héjén ill. Hévj'én, Hévjén volt valaha.» Ez az adat sehol másutt a nyelvtörténetben nem fordul elő; az y: j értékére vö. 80. sz. alatt. 235. Jettel, olv. Jettel «főttől*. 239. Vö. 207. 242. ok ar érthetetlen tollhiba. 247. Tollh. kegelmezhetnek h.