Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Melich János: A gyöngyösi glosszák 304

308 MELICH JÁNOS. A) Igeképzés. 1. Az -ít képző glosszáinkban csakis -ojt, -ejt,-öjt alakkal van meg, még pedig a következő példákban : zoroytasseg 231, amossoytasa : hamisítása 313, elfordoyto 326, tvlaydofnojytanj 153; enheyttessenek 2, enheytessenek 75, enheychyek 374, kezereytven 7, kezereytessek 90, kezereyte = kényszerítő 234, elegeyche 43. 2. Az -úl, -ül igeképző két esetet leszámítva (fordulat 23, epvles 407) -ól, -él alakkal fordul elo; pl. fordolassokban 25, iarolvan 89, jobbolasth 210, indolatok 242; epeleteth 59, epeleth 118, epeleti 119, eppeleteth 200, eregbeltesseg 71, zendeles 78. A koldulni ige, a mely azonban *koldó igenévből képzett denominális ige (vö. M. U. Sz. 34), szintén nyiltabb hanggal fordul elő : kvldolok 203. Z?J Névszóképzés. 1. A deverbális névszók közül megemlítést érdemel az eredetibb -aZra, eZm-mel képzett következő két példa: birodalm 32, kez engedelm tétele 363. 2. A jelen idejű melléknévi igenévképző magashangú alakja e-vel van meg az összes példákban (vö. azonban a jövő idejű melléknévi igenévképzot e példában: beueendo 188); példák: hirueste 34?%twrvinzerze (414, a szövegben tollhibásan kwrvinzezze), teuelge 326, kevetkeze 286, kezereyte 234, egenllesegere 229, egenllekepen 187, bemenenek (bemenőnek) 138, perleketh 96. Ide tartoznak még glosszáink közül a következők : ide (idő) 24, 88, 317, ívelés (velős) 4, zepletelen (a szövegben tollhibából zepletel 125), zeppletelen 167, eresak 308. Itt említem meg a 286-ik számú glosszát is : else: első. 3. A határozó igenév -ván, -ven alakban fordul elő. A példákat, mivel a glosszák kora kérdésének eldöntésénél nem fontosak mellő, zöm. (Vö. azonban: vonva 245.) 4. A denominális nóvszóképzők közül a következők megemlítésére szorítkozom : a) Az -s nom. possessoris képző előtti magánhangzó a mainál egy fokkal zártabbnak van írva kétszer, még pedig egy és ugyanazon szóban : dagalyius (dagályos) 304, 331 ; ugyancsak kétszer van meg ez a szó a mai hangalakkal: dagályos 316, 400. (3) Az -ú, -ű birtokos képzőnek -o, -é az alakja, pl. neguen zamo napoth 150, allapatho 199, eghzyne vei hamvzine 219. (Vö. fönt az -úl, -ül igeképzőnek s alább a ragnak hasonló régibb alakjait. c) Igeragozás. Glosszáink közt első vagy második személyű igealak nem fordul elő ; megemlítést érdemelnek azonban a lakozijanak 257, igekezyen 295 fölszólító módbeli igealakok, a melyek sziszegő után a j-t megőrizték (vö. azonban egy példában elfalazza: deputet 103).