Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Kalmár Elek: Állítmány és alany - 280

290 KALMÁR ELEK. Annak, hogy a hangsúlyos rész legyen az állítmány, létföl­tétele a dualizmus, pedig sokszor épen a nyelvtani alany és állít­mány esik egy hangsúly alá s másnemű mondatrészek kerülnek az alanyi szakaszba: (Bárczy Benőt én meg nem öltem). Hanem a tőrt [j én adtam neki. Tessék itten az én és az adtam szót a dua­lizmus követelményei szerint elválasztani egymástól. A hangsúlyos elmélet a «mondás» elméletéből származott. WEGENER (29. s köv. 11.) és KICSKA megczáfolhatatlanul kimutatták, hogy azt «mondjuk», a mi hangsúlyos, legyen az különben nyelv­tanilag akármilyen mondatrész, s KICSKA, hogy az igét mégis meg­nyerhesse magának, az egész kangsúlyos szólamot teszi állítmány­nyá. Kit láttál ? Pétert: ebben az állítmány Pétert (láttam), de mivel a nyelvtan az elemzésben mindig az utolsó izecskéig halad, végre oda kell jutnunk, hogy Pétert az állítmány, mert ez hang­súlyos és ezt mondjuk. Nyelvészek ezzel az állásponttal soha sem fognak boldogulni. Én hiszem és vallom, hogy a hangsúly az állítmánytól származik. A legősibb, legegyszerűbb mondatban, mikor nem is volt több része a mondatnak, természetesen csak rá eshetett a hangsúly, most is míg a hangsúlyhoz nem érkezünk, addig beszéd és mondat nincsen, a hebegő, vagy készületlen ember akárhányszor ismételje magát, ezt a hangsúlyt csak akkor ejti ki, mikor mondata végre sikerül. És úgy tetszik, mintha a hangsúlyról vennők észre, hogy midőn azt feleljük Péterrel, nem puszta szót, hanem mondatot mondtunk, s igen hajlandók vagyunk e hangsúlyt mondathang­súlynak nevezni. De ha vigyázunk, hogy a mondathangsúlyszó meg ne tántorítson, rájövünk, hagy a hangsúly nem jelent mon­dást, vagy ellenmondást, csak egybe esik velők. A hangsúly olyas valamit jelent, a mi közös a mondással és kérdéssel, ráillik mind a kettőre. Ilyen pedig a közlés. Akár mondunk, akár kérdünk valamit, közöljük lelkünk eseményét a hallgatóval, s a közlés jele a hangsúly. Ezt a jelt látnám én a magyar kérdőmondat utolsó előtti szótagjában: Péterrel találkoztál? (V. ö. BALASSA J., A pho­netika elemei 104. 1. 144. § 1.) A melyik mondatrész a közlés tekintetében főszó, az megőrzi hangsúlyát, bármilyen szerepe van is a szemlélet tekintetében, akár középpontja ennek, akár környező tényezője. Oly pont, melyet a hallgató nem lát, vagy rosszul lát, melyet tehát a hangsúlylyal kiemelni lehet, de a középre tolni

Next

/
Thumbnails
Contents