Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241

ÁEJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 275 bennünket a harmadik rész, melynek ujabb magyar-árja egyeztetései közül kiemeljük itt a következőket: falu: «biztos hasonlat perzsa pahlu-hoz. A ,Ferhengi dsihángiri' szótár világosan ,város' érteményre utal: Pehlevi, zebani sehri est; cí pahlu bemaani sehr niz amede est (pehlevi, annyi mint: , városi nyelv', mert pahlu , város' érteménynyel is bir»; 48. 1.) | s ö r = ujp. sor, hind. sora ,potus ex oryza paratus' (50) | b ar (o m) = ujp. bara «jumentum» ; szkr. vára «grex boum, ovium» (50) j kuty a = hind. 1cutta(51) \ sül, szil, sün (-disznó) = szkr.galja «erinaceus»(51) | szárcsa= ujp. sárce «madárfaj* (51) | nedű = szkr. nádi «viz, nedv, folyó» (52) | beteg= «ujp. beteng ameden ,afflictus esse'; hajdan beteg ,szorongatottat, szenvedőt' jelentett, még Pázmánnal is: kór-beteg ,morbo afflictus'» (52) | béna, kinek valami tagja hiányzik == szkr. vina «sine, mancus» (52) | b ó do*g=szkr. bhand- «boldognak, szerencsésnek lenni» (bhadra ,bódog')» (52) | bü d(ö s), bűz=szkr. pűti «foetor» (52) | ösztövér = ujp. ostovár «szívós, húzós, szilárd» (55) | rossz = ujp. ros «malus» (56) | szérdék «laccoagulatum» = ujp. sirdág «tejnemű eledel» (56) | szer(et) = «ujp. ser «amor»; a bécsi codexben szerkedni = «szerelmeskedni*) (57) | szer «sor» = ujp. zere, lat. sertés (57) | szürke = ujp. sirk «fucus, ruber et albus», sur «equus, mulus, vei asinus coloris cinerei in nigrum vergentis» (57) | test = zd. tas «formálni,* alkotni)) ; ebből part. tácta «alakított*); szkr. taks- «csinálni», part. tasta «alkotmány, ngmentum» (58). Érdekes a «Végszó*) (60. 1.), melyben MÁTYÁS kijelentig hogy az «eddig fölhozott hasonlatok nem igénylik előre is a helyességet ; bíráltassanak, ha érdemesnek tartatnak rá, s a helytelenek töröltessenek ki»; továbbá hogy «a finnmagyar hasonlatok, sok helytelen közt kétségtelen helyest is tartalmaznak ; csak kritikátlanul ne halmoztassanak, hanem józanon vizsgáltassanak meg s a bírálatot kiállottakról tétessék föl, hogy: 1. Azok ép úgy jöhettek finnből, vagy rokonból hozzánk, mint tőlünk azokba. 2. A közlés kereskedelmi, országlati, szomszédsági viszonyokból eredhetett; miután abból, mennyit most felölök tudunk, fajrokonságra józan észszel nem következtethetni.)) Ezzel «búcsút vesz magyar nyelvészetünket pártoló lelkes olvasóitól, várva készültebb tehetséget, ki a megkezdett vitát folytassa s dicsérettel befejezze)), míg ő — saját szavai szerint — «földi hivatását más téren igyekszik betölteni.)) 18*