Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241

258 MUNKÁCSI BEKNÁT. rokonságárób> czímű értekezése mérsékelte (Tud. Gyűjt. 1833. évf. III: 85 — 112. 11.), mely kimutatja, «hogy a szanszkrit nyelvnek a magyarhoz éppen semmi köze sincs» s kijelölni igyekszik, «azt a csekély hasonlatosságot, a mely a török és magyar közt fönforog». E mű kora szinvonalán áll s teljesen tárgyilagos; nem zárkózik pl. annak beismerésétől, hogy a «szkr. eka ,egy', zat ,száz', szakaszra ,ezer' a magyarhoz látszik közelíteni» (90. 1.) s hogy a szkr. tenu (helyesen :dhenú «milchkuh») és magy. tinó közt is lehet öszszefüggés (94. 1.; v. ö. NyK. 24: 406. L). Érdekes találkozás, hogy egyidejűleg ezen honi tudományos mozgalmainkkal, KLAPROTH műveinek hatása alatt a rokon észt nyelv szempontjából is vizsgálat [tárgyai a kaukázusi és árja hasonlatok. PAREOT J. L. württembergi koronauradalmi igazgatónak «Versuch einer Entwicklung der Sprache, Ábstammung, Geschichtc Mythologieundbürgerlichen Verháltnisse der Liwen, Látten, Eesten mit Hinblick auf einige benachbarte Ostsee-Völker, von den áltesten Zeiten bis zur Einführung des Christenthums (Stuttgart, 1828)» czímű műve foglalkozik ilyféle egyeztetésekkel kapcsolatban ama képtelen vezéreszmével, hogy az összes indogermán, altáji és kaukázusi nyelvek ós népek a k e 11 ának származékai. Sorra vizsgálgatja e bő készültségü, de rendkívül gyarló módszerű és itéletű szerző kedvelt tétele érdekében az említett nyelvcsoportok rendelkezésére állott anyagát s bámulatos könnyedséggel fedez fel mindenfelé különösen kelta és észt elemeket. Természetes, hogy tömérdek értéktelen hasonlítása közt akad itt-ott egy-egy tetszetős, illetőleg elfogadhatónak bizonyuló észrevétel is, főkép azon táblázatokban, melyekben a finn-magyar, kaukázusi és árja nyelvek észt egyezéseit állítja össze. íme az utóbbiak köréből pár példa: (27. sz. függelék) leszgh zaat, zad, zat «regen» (ERCK. : avar tcad id.): észt saddo id. (finn satee-, nom. sade) | leszgh dshaka, dshaga «schwein» (ERCK. : kubacsi dzika, kaitach dzaka, varkun zaka, avar cuka id.) : észt sigga (finn sika id.; v. ö. AHLQVIST : Kulturw. 17.1.) [| (28. sz. függ.) osszét [marg «gift» (hely. : marg) : észt mürk (finn myrkky id.) | osszét mit, mud «honig» (hely.: mut, mid, mid): észt messo id. (helyesen : mesi ; finn mete-, nom. mesij | osszét itass, wass «kalb» (hely.: vass): észt wa'ssik id. (hely.: vásik, finn vasa «rentierkalb») | osszét kchuds «hund» (hely.: khug): észt kutsik «junger hund» (hely.: kut's, kutsik) | osszét nom «name» (hely.: