Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 251 | (199. 1.) permi sior «horn» (hely.: sur): perzsa sora, zd. 'sreono (hely.: per. surn'zá. sru, sírva)j(199.J.)votjákgulm «kehle» (hely.: gulon): párszi gulu | (200.1.) permi mórt, votj. murt «mensch»: perzsa, pahl. mard, merd, zd. merete (hely.: mareta) id. | (201. 1.) permi kid «teufel» (hely.: kut) : per. g'ul | (68.1.) finnpiim «milch» (hely.:piima «geronnenemilch»): pahl.pim (zd. paéman «milch») | zürj., votj.das «zehn» (hely.: das): osszét des (hely.: des, dcis), örmény dasn id. | mord. syre «alt» (hely.: éire) : per. ser (hely.: zar), zd. seorue (hely.: zaurura), osszét sarond, serind (hely.: zarond, zárond). KLAPROTH művei nagy hatással voltak hazánkban a magyar ethnologiai kutatásokra. Ama fölfedezés, hogy a kaukázusi avaroknál hunn és régi magyar tulajdonnevek vannak divatban, igen jól illett a BIBORBANSZÜLETETT császár ama tudósításához, hogy az Etelközből keletre fordult magyar töredék PERSIS tájékán telepedett meg, hol mint az őshaza emléke ismeretes volt a kumamelléki Madzsar város is, még pedig fönnmaradt romjainak nemcsak Bü-SCHING, LERCHE, GMELIN, PALLAS és KLAPROTH külföldi tudósoktól eredő tüzetes leirásai révén, hanem ezeket megelőzőleg TURKAI SÁMUEL — vagy, mint BEREGSZÁSZI idézi (Aehnl. d. hung. Spr. 4. 1. jegyz.): TURKOLI S. — orosz hadi szolgálatban állott magyar embernek 1725-ben Asztrachánból szikszai rokonaihoz küldött levele nyomán.*) Hozzájárult mindezekhez, hogy KLAPROTH kaukázusi *) L. e levél egész szövegét s adatai hitelességének bírálatát: Ethnogr. VIII, 459—463. 11. Bégebben JERNEY foglalkozott történetével s a krimi magyarokra vonatkozó tudósításának helyreigazításával (Keleti Utazás : 148—151. 11.) A szorosan ide tartozó rész így szól: «Mivel az Históriák irják, hogy a Magyarok, Hunnusok Scythiából jöttének Európában : Én ezen Országban tudakoztam, hol laktanak. Azon Magyarok lakóhelyére reá akadtam: Lakások volt a Volga vize mellett igen fövenyes és erdőtlen helyen A Magyarok királya pedig lakott Kuma nevű folyóvíz mellett, mellynék Palotái jóllehet rongyosak, de még ma is fenn állanak, és azon helyet ma is hivják Pogány nyelven M a g y a mak. Magyar nyelven pedig sehol sem beszélnek, sem magyar faluk nintsenek: A mint pd. a Kalendárium írja, hogy Anno 445 a Magyarok visszatértek Scythiába, azon Magyarok letelepedtenek a Crimi Tatárok között, most is Crimben a Tatár Chán protectiója alatt 7 Magyar Faluk vágynak, mellyekben voltam én is. Ezen 7 Falukban Magya-