Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Egy déli osztják hősének 1

EGY DÉLI OSZTJÁK HŐSÉNEK. 25 s még sógorod házára tégy jegyet!» Azután az ő bátyjai [így] szólának : 220 ((Harmadnapra mi megérkezünk hozzád vendégségbe!» M. m. h. f. hős most visszaindult, a szárnyas lovat, farkas lovat maga után állánál fogva vonszolta. Azután M. m. h. f. hős [így] szóla: 225 «Miesoda ló az ilyen?! Hitvány ló!» S még [azt] monda: «Van-e még valami tennivalótok velem, avagy nincs ?» Ok szólának : «Több tenni való nincs ; most jer hozzánk vendégségbe !» M. m. h. f. hős bement hozzájuk. 230 Az ő asztalukon hét üveg pálinka áll (ül), s hét pohár megtöltve áll. A hősök mondják: «Igyál pálinkát!» 0 azonban szóla: «En egymagam mikép igyak pálinkát? Nekem nőm van, megyek elhívni őt!» 235 Ok mondják: «Siess gyorsan oda!» 0 sietett, elhívta. Neje szóla: «En mindjárt jövök, mindjárt felöltözködöm (?); te csak mondd, [hogy] én jövök !» Azután ő visszasietett. Mindjárt eljött neje [is]. 240 Ezek ketten együvé ültek, váll váll mellett (egy vállal). Bátyjai pálinkájukat adogatják, M. m. h. f. hős pálinkát iddogál; s ím [így] is ültek három nap, három éjjel. Harmadik éjjel haza ménének. 245 [Midőn] ők ketten hazaérkeztek, ő szóla nejének: ((Hajts fejet a hét földtájék (földszöglet), a hat földtájék felé! Most pedig zárd be az ablakokat! Feküdj le arczczal lefelé, szemed ki ne nyisd!» A gyors éj, hosszadalmas éj alatt az ég még ki nem nappalodott 250 s az asszony idősb sógorai megjöttek, szólának: utórésze talán it «eins». — 147

«ich nehme mein gewand um» : egyéb forrásokból nem igazolható jelentés; v. ö. jiire verusatti npuiuia^i. KJia^HTe (áldozatot hozzatok, tegyetek) PÁPAI adatai közt és EO. ver&al- «gemacht werden, werden» (A.). — 148

«dicht aneinander setzten sie sich» ; ega talán = vog. ahváV «együvé». —