Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241

250 MUNKÁCSI BEKNÁT. pehl. vad, kurd bah, ujper. bad «wind» (HÜBSCHMANN-nál: ossz. wdd, vad, av. váta): vog., osztj. wot, náta (vog. vöt, vnot, EO. vát, vöt) id. I (210. 1.) osszét khart «hof» (helyesen: kharth, kart): zürj, karta id. | (211. 1.) osszét tcach, tcauche «salz» (helyesen : cay_, ca%, canya): vogul sjak, ssech, szamojéd schak, ssak (LV. say^, iák), osztj. schok id. A cserkesz nyelvről külön is kiemeli KLAPROTH (228. 1.), hogy egyes szavai a finn, s főkép a vogul és osztják nyelvekével egyeznek, így: cserk. schng «salz» (ERCK. : kabardin sugh, sapszugi síigu): vog. ssech, osztják schak | cserk. kaf «schiff» : vog. kába, kap, chap (helyesen: x®p)> osztj. chap (EO. xdp, X°p)\ cserk. jin, in «gross» (ERCK. : abadzech jine, kabardin jin, sapszugi ine): vogul jeni (helyesen: jcinV), osztj. on, unno (EO. ön). Az effélékből kissé hamarosan levont következtetése (229. 1.): «Diese Aebnlichkeiten leiten auf den schluss, d a s s d i e Tscherkessen z u e i n e m stamme mit den Wogulen und Ostiaken gehört habén, der sich aber schon in sehr altén zeiten in verschiedene zweige geteilt hat, derén einer wahrscheinlich die Hunnen waren». A finn-magyar nyelvek szókincsének kaukázusi, különösen osszét elemeihez sok becses adatot közöl KLAPROTHnak másik híres műve, az «Asia Polyglotta» is, melynek első kiadása Parisban 1823-ban, másodika 1831-ben látott napvilágot. Itt találjuk többek közt először említve a következőket (88—97. 11.): osszét marg «gift»: ünn myrkky id. | osszét awsist, azuesta «silber» (helyesen : avzist, avzeste): votj. aswes (hely.: azves) id. | osszét andun «stahl»: votj. andan id. [ osszétsuchsar'ine «gold» (hely. -.su^zarine): votj. sarne (hely.: zárni) id. | osszét ski, suski, siskin «hafer», akusa susul, ingus Hujus: votj. lese (hely.: sezi) id. [ osszét gal, perzsa gaw «ochse» : votj. skall (hely. iskal, skal) id. || (198.1.) akusa kére «blatt» : zürj. koré (hely.: kor, votj. kwar) \ (198.1.) andi misa, kubacsi musa «erde» (ERCK. varkun musa, grúz mitca) : votj. musiem id. (hely.: muzem; v. ö. muza «auf die erde», muzis «von der erde») | (198.1.) georgiai t'ifi «finger» (ERCK. : thithi) : zürj. tjute id. (hely.: cun) ; v. ö. lapp cute, vog. tul'a id. [ (198. 1.) thus care, cári «fisch» zürj. ceri id. | (201.1.) georgiai kwa «stein» (ERCK.: grúz khua, khva): vog. kow «stein» (hely.: kdw, kaw) : v. ö. magy. kova. Ugyané műben jelentkezik, először annak észrevétele, hogy a magyarral rokon nyelvekben nemcsak osszét, hanem egyéb iránságbeli szavak is találhatók, így: (198.1.) zürj. nan «brot» (hely.: narí): perzsa nán