Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241

248 MUNKÁCSI BERNÁT. vajmi nehéz sokszor a közvető nyelvterületek megállapítása mai eszközeinkkel is s nem csodálkozhatunk rajta, hogy ilyenekre nézve BEREGSzÁszinál nem találunk helyes fölfogást, ki egyébként ezen, valamint más módszerbeli tévedéseiben nem áll alantabb kora színvonalánál. Valamint a finn-magyar nyelvrokonság eszméje SCHLÖZER-ben és nálunk PRAYban, úgy találnak BEREGSZÁSZI kutatásai a történetírók közt követőt FESSLERben (Ignatz Aurelius), kinek «Die geschichte der üngern und ihrer Landsassen (Leipzig, 1815)» müve a magyarokat éjszaki Indiából kivándorlott török eredetű népnek tartja (1: 186. 1.) sezzel véli megmagyarázhatónak a benne előforduló «ind, pehlevi, perzsa és szanszkrit szavakat" is (I: 185. 1.), minők a müvének első kötetéhez csatolt finn-magyar összehasonlító szótáblázatok jegyzetei szerint: magy. könyök: indostani bengáli kunji, decani kunji | h ú s: bengáli gus, decani goscht, perzsa guscht | tej: bengáli, decani dud, multani djud | t í z: bengáli des, das, decani dos | száz: per. sjad, ben. sav, dec. sou | ezer: beng., dec. hazar, per., kurd hazar. V. ö. ugyanitt még: csont: abassini tschont.*) Uj világot derített a keleti nyelvek rokonsági ós érintkezési kapcsolataira KLAPROTH GyuLÁnak kiváló nevezetességű kaukázusi útleírása,**) melynek függeléke («Kaukasische Sprachen: Anhang zur Reise in den Kaukasus und nach Georgienw) legelsőben nyújt az európai tudományosság részére bővebb tájékoztatást a kaukázusi nyelvekről. Itt találjuk legrégibb említésétannak, hogy a Chunzag-i avarok THEOPHYLACTUS 0</or-jaival, illetőleg az e népfajból kiszakadt Ooáp-okkal lehetnek azonosak, mit KLAPROTH avval is igazolhatónak vél, hogy több hunn történeti név a kaukázusi avarok közt is föltalálható. Erre vonatkozó adatai (12. 1.): hunn TJld, Didin, Uldes: avar Uldin «eine awarische familie»| h. Attila: av. Addilla «ein háufiger mannsname» | h. Bleda, Budach:&v. Bu*) L. FESSLER szóhasonlatainak bírálatát HUNFALVY PÁL részéről : Magy. Nyelvészet III: 79—84 11. **) «Reise in den Kaukasus und nach Georgien unternommen in den Jahren 1807 und 1808, auf Veranstaltung der Kais. Akademie der Wissenschaften zu St. Petersburg, enthaltend eine vollstándige Beschreibung der Kaukasischen Lánder und ihrer Bewohner, von JÚLIUS von KLAPROTH. I—II. Halle und Berlin, 1814.