Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Ismertetések - Asbóth Oszkár: Archiv für slavische Philologie. XX. Bd. 1. Heft 122

ARCHÍV FUR SLAVISCHE PHILOLOGIB. 123 szén rövid tájékozást keres arról, hogy miben áll tulajdonkép a különbség a cseh és a tót nyelv közt, az olvassa el JAGIC találó fejtegetéseit a 39 s köv. lapon. De JAGIC nem csak e két nyelv egymáshoz való viszonyáról beszél, hanem igen behatóan foglalkozik Verwandtschaftsverháltnisse innerhalb der slavischen Sprachen ez. hosszabb czikkében, 13—48. 1., a szláv nyelvek kölcsönös rokonságával, különösen gyakran rámutat a szomszédos nyelvek lassú egymásba való átmenetére, a földrajzi érintkezés hatására, a részletes fejtegetések előtt pedig az egész kérdésnek rövid történetét is adja. E czikk két kisebb czikk közt foglal helyet és mind a három Einige Streitfragén közös fó'czím alatt van összefoglalva. A harmadik czikk Zur ort-, ert-, und tort-, tert-Formel, 48—53. 1., tulajdonképen csak az előbb említett főkérdésnek egy részletével foglalkozik, ránk nézve azonban azért különösen érdekes, mert az ide tartozó szláv szók specziális magyar hangtani törvények szerint elég tarka fejlődésen mentek keresztül, a mi sok félreértésre adott okot. MELICH azt hitte, hogy a szarka szót ((valamely orosz dialektusból kaptuk* (1. NyK. 26 : 125. s köv.; v. ö. feleletemet u. o. 334—336), MUNKÁCSI már annyira megy, hogy a szereda meg a szerda alakot «külön szláv nyelvekből (orosz és oláh-szlovén)» származtatja. Igaz, hogy MUNKÁCSI az ő theoriája kedvéért még a Zuluga-geur (= mai Szolgagyőr) és a Zulga-geur közt is tagadja a történeti kapcsolatot és a Zulga mai szolga alakot«keletről hozott régi alak»-nak mondja, a mely hangátvetés által keletkezett szláv slaga-hól, a középkori okiratok Zuluga alakját pedig «a délszlávból (szerb, bolgár, újszlovén sluga)' újonnan .... a szokásos módon t. i. a kezdő mássalhangzó-csoport szétbontásával idomított»-nak tekinti! (i. h. 22. 1. jegyz.) JAGIC első czikkében : Zur Provenienz der kijever glagol. Blátíer, 1—13. 1., az ószlovón nyelvvel foglalkozik, a melyről a középső foczikkében is röviden szól, 36—38. 1., és csak a tudomány mai álláspontját jelzi, mikor a következő kijelentést teszi: «Allein ich halté die pannonische Theorie Kopitar-Miklosich's, wenigstens soweit es'sich umünterkunft des Altkirchenslavisehen in dem westlichen Theil Pannoniens, mit Plattensee als Centrum handelt, jetzt schon für abgethan», 1. 7.1. Ehhez haddidézzek egy pozitiv állítást is a második czikkből: «Ich glaube nicht fehl zu gehen, wenn ich sage, dass es nur zwei Möglichkeiten gibt. Das Kirchenslavische muss zur bulgaro-slovenischen Dialectengruppe entweder nach Osten hin, in eine gewisse Náhe zum Eussischen, versetzt oder nach Südwesten in die Náhe des Serbo-kroatischen gerückt werden», 1. 36. 1. Tudvalevő, hogy JAGIC e két lehetőség közül az utóbbi felé hajlik, a mi a 38. 1. olvasható fejtegetéseiből is kitűnik. ÁSBÓTH OSZKÁR..