Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Ismertetések - Petz Gedeon: Gót nyelvészeti irodalom. (Stretiberg, W. Gotisches Elementarbuch. – Kluge, Fr. Geschichte der gotischen Sprache. – Uhlenbeck, C. C. Kurzgefasstes etymologisches Wörterbuch der gotischen Sprache) 114,

GÓT NYELVÉSZETI IRODALOM. 119 Az aléw ,olaj' szóval legújabban ZUPITZA E. foglalkozott (Beitrage XXII.), a nélkül hogy az itt felmerülő' nehézségeket elháríthatta s biztos magyarázatot adhatott volna. Az atta ,atya' szó, UHLENBECK szerint, «ein lallwort ohne geschichte,. wie es fást in jeder sprache gibt» ; a nem indogermán hasonló hangzású szók sorában megemlíti a magy. atya szót is. Megjegyzem, hogy UHLENBECK szerint a g. atta csak a lautverschiebung után képződött (minthogy egy germ. Mattan-i őből a gótban *assan- lett voina), ellenben KLUGE (az ófríz aththa és felsőném. atti alakokra való tekintettel) lehetőnek tartja, hogy a gót szó egy ősgerm. * afcpan- alakból származott (id. h. 30. §.). kfiligri ,rejtekhely' szót UHLENBECK egy * pelek-gyökérből származtatja ; KLUGE szerint (Vorgeschichte der altgerm. Dialekte^ 1897. 478. 1.) ez fi-ligri; a ligri a ligrs és ga-ligri szókkal tartozik együvé, — e magyarázatban azonban &fi- prefixum megvolta némi bizonyításra szorul! A ga- prsefixumnak a lat. com-hoz való viszonya még mindig nincs tisztázva. BUGGE a kettőnek azonosságát vitatta (Beitr. XII. 413. 1. PhiL Közi. XIII. 156.), e nézetet helyesli legújabban HÍRT is (Zeitschr. fdeutsche Philol. 1896. XXIX. 302.), UHLENBECK — nézetem szerint jogosan — elveti: az idg. szókezdő k-nak a germánságban g-vé válását nem lehet még bebizonyított dolognak venni. A VERNER-féle törvény hatásával legfeljebb akkor lehet dolgunk, ha az ilyen &-val kezdődő tő valamely állandó összetétel második tagjául fordul elő, így UHLENBECK is elfogadja azt az etymologiát, a mely szerint a g. du-ginna egy idg. *-kenwo praesensbol keletkezett (35. 1.). A gards ,kert' szó alatt megemlíti, hogy MÖHL (Mém. de la soc. de ling. YII, 405), a finn kartano és magy. kert szókra hivatkozva, a gótba került kölcsönszónak tartja; UHLENBECK szerint inkább a finn és magy. szók származnak az indogermánságból. *) *) THOMSEN (Einfluss 141) azt mondja: kartano f.; 1. garden (nach dem f.), liv. karand, körand, ham, aula, area juxta domum, preedium, = an. gardr, got. gards (st. -i~), oixoq, avXrj ; vgl. got. garda, avXrj, stabulum ahd. garto; auffallend ist die verlángerte endung im finnischen, die an dasnhd. garten erinnert; vgl. ital. giardino, DIEZ, Et. Wb.2

I, 213.» A Beröringer-ben (171.) pedig: «f. kartano... vei nsermest udgaar fra germ. St. garda-.)) — AHLQVIST (Kulturwörter 117) a f. kartano szót szintén germán eredetűnek tartja: «Das Originál dieses Wortes ist das schw. gard, in der álteren und Volkssprache gard, an. gardr, goth. gards, d. Garten, mit der angehángten Endung -no, die auch in anderen Wörtern mit örtlicher Bedeutung angetroffen wird.» — A m. kert-et BUDENZ (MUSz. 22) eredet