Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Ismertetések - Petz Gedeon: Gót nyelvészeti irodalom. (Stretiberg, W. Gotisches Elementarbuch. – Kluge, Fr. Geschichte der gotischen Sprache. – Uhlenbeck, C. C. Kurzgefasstes etymologisches Wörterbuch der gotischen Sprache) 114,

120 PETZ GEDEON. A habán ,bírni' igét KLUGE (Zeitschr.f: vergl. Sprachf. XXVI. 88.) a lat. habeo igével együtt egy idg. * khabh — gyökérből származtatta ; ezt a magyarázatot elfogadta NOREEN is (Urgerm. Lautl. 1894. 120. 1.) UHLENBECK most különválasztja a két igét, a g. haban-t a hafjan (1. capió) igéhez kapcsolja, míg a 1. habeo gyökere szerinte, a g. gadiliggs ,rokon' és g. gőps ,jó' szavakban rejlenek (alapjelentés: egymáshoz tartozó, illő), — ezt az egyeztetést azonban (a mely, úgy látszik, BEZZENBERGER-től való) épen a jelentós szempontjából nem tartom meggyőzőnek. Az idreiga ,bánat' szót az óskand. icfrar ,belek, bánat' szóval egyezteti ; KLTIGE (Vorgeschichte 478. és 514.1.) ebben is összetételt lát, a melynek első része az ed-, id- prsefixum ; az egészet egybeveti az ó ang. edroc ,kérődzés' szóval. A lukarn ,lámpa' szó UHLENBECK szerint a keltából való kölcsönzés (óír lócham), KLUGE (7. §.) és STREITBERG (38. §.) ellenben a lat. lucerna szóban látják eredetijét. E kérdés eldöntésének általánosabb hangtani jelentősége van. Nem rég ugyanis PAUL (Indogerm. Forsch. IV. 334.), SAUSSUREI-O hivatkozva, azt a szabályt állitotta fel, hogy a gótban a hangsúlytalan -er nem -aír-ré, hanem -ar-rá lett; ezt elfogadták KLUGE és STREITBERG is. Ennek segítségével magyarázzák azután a gót ufar (v. ö. gör. üTzép), hwafiar (v. ö. gör. 7TÓT£pog),fadar (sing acc; gör. itarépa) -ar-ját; ezekben a nyelvtudomány eddig egy más ablaut-formát (idg. -or) látott. PAUL maga mondja, hogy e hangváltozás legbiztosabb bizonyítékai a g. lukarn és karkara (1. career) kölcsönszók. Látnivaló, mennyire meggyöngül e bizonyíték, ha a g. lukarn szót nem a 1. lucernahói, hanem a kelta alakból származtatjuk, a mely már maga is a-t tüntet fel az r előtt! A g. karkara szót UHLENBECK is a lat. carcer-bő\ származtatja, de figyelembe veendő, hogy az óírnek itt is van egy carcar alakja; nem tartom lehetetlennek, hogy ez volt á közvetítő a latin és a gót alak között. Egy szóval az er > ar-féle gót hangváltozást még nem tarthatjuk kétségtelenül bebizonyítottnak. A papa szó jelentése UHLENBECK szerint «vater, bischof». Ez az szónak tarlja. Számba veendők még. vogB. kart udvar (SZILASI, VogSzj.) karta kert, mezőkerítés (MUNKÁCSI, Ethn. 5 : 172), karda hof (AHLQV.), osztB. karta-'/ar hof, hofplatz, kartín zum hof gehörig (AHLQV.), zürj. karta hof, viehhof, viehburg (WIED.), mordE. kardos udvar, mordE. kardé, mordM. karda (ez utóbbiakat THOMSEN, Berör inger 170. hajlandó litván eredetűeknek magyarázni). Nem szabad figyelmen kívül hagyni a esuvas korda ,timzáunung, umzáunter ort' szót sem, a melyet THOMSEN (Einfl. 141-Berör. 171.) ós BUDENZ (NyK. 10:103) indogermán eredetűnek tart; és figyelmet érdemel az osszét k^arf- ,hof- (ROSEN) és kiirt ,udvar' (NyK. 25 : 383) szó is. A szerk.