Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Asbóth Oszkár: Magyar o – szláv o 64

MAGYAR 0 — SZLÁV 0. 73 elterjedt török uckur, a mely czifra gatya-, illetőleg nadrágmadzagot jelent. VÜK a szerb uckur-t szemben az egyszerűbb gatnik-kal úgy magyarázza : uckur je ód platna i na krajevima ponajvise svüom i zlatom, azaz «az uckur vászonból való és végein rendesen selyemmel és aranynyal van». Ehhez azután hozzáteszi, hogy gatnik-ot viselnek a parasztok, uckur-t a városiak. A szó elterjedt a bolgárokhoz, horvátokhoz, szerbekhez, oroszokhoz, albánokhoz. A horvát-szerb nyelvben megvan az hangátvetés következtében keletkezett cukur alak is, csak úgy mint az oláhoknál, még pedig nem csak ma napság használják, hanem előfordul már egy 1558-ban kelt okiratban! Az oláh cukur'í (több. sz.) egyebek közt a rojtos kalapzsinórt is jelenti. Most még az uziírá és a éúnka szóról kell szólanom, a melyről már fönt említettem, hogy w-juk ugyancsak könnyen magyarázható. Az -úra [== lat. ura) képző olyan gyakori az oláh nyelvben, hogy egy cseppet sem csodálkozhatunk, ha a magyar uzsora mása is hozzájuk csatlakozott. DIETZ Grammatik der Romanischen Sprachen II.

8 348. 1. a következő -ura végzetű oláh szókat hozza föl :*) adaogeture Zusatz, arpture Pflügen, arsure, begeturp Zwickel, beuturp Trunk, ferture Kochen, éimbeture Krümmung, resure Schaben, sepeture Behacken, sperture Biss, tresurp Zug, celdure Hitze. Hogy az oláh éúnka nem sonká-bö\, hanem sunka-hól lett (v. ö. a már fönt idézett szász schűnk szót is), az az eddig mondottakból, azt hiszem, elég valószínűnek fog tetszeni, úgy hogy fölösleges ezzel a szóval bővebben foglalkoznom. Marad tehát mindössze 6 szó, a melyben az u keletkezésének okát nem is sejtem. De ezzel a hat szóval 129 szó áll szemben, a melyben az oláh nyelv is o-t tüntet föl, én tehát csak is az oláh nyelv történetében való járatlanságomnak tudhatom be, ha e hat esetben semmiféle magyarázatot nem tudok találni, a mivel természetesen korántsem akarom azt mondani, hogy a többi esetek magyarázatát véglegesnek tekinteném és nem kívánnám nagyon ő róluk is a szakértők véleményét hallani. Én mindössze csak azt kisértettem kimutatni, hogy nem lehet egy-két az összefüggésből kiragadt példával semmit sem bizonyítani. *') Én kínosan érzem azt a boszantó tarkaságot, a melyben az oláh szókat bemutatom, de nem tudtam magamon segíteni. SZINNYEI példáit híven kellett idéznem, ALEXICS példáit sem írhattam át, annál kevésbbé, mert számos szó az irodalmi nyelvben elö sem fordul, de meg nem is lehet az irodalomban dívó helyesírással élni, ha a hangokat pontosan akarjuk leírni. A magam példáiban a tudományban dívó jeleket használtam. Most végre DIETZ példáin sem akarok változtatni.