Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 307

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 315 X. Már most foglaljuk össze a tanulságokat. A Morva- Duna-Garam közti területen, mely hajdan a Szvatopluk birodalmához tartozott, a helyneveknek főképen három rétegét találtuk. Legalul mint legrégibbjük van egy szláv réteg, a marahán, mely végig húzódik az egész területen. Erre kor szerinti rendben ráborul egy magyar réteg, szintén az egész területet foglalva el, kis részben helyenkint német rétegtől takarva. Legfölül mint legfiatalabbkövetkezik ismét egy szláv réteg, a tót, mely az előbbi két főrétegtől abban is különbözik, hogy nem terjed ki az egész területre, a mennyiben délen a magyar rétegnek egy nagy részét érintetlen hagyja és északon is nem egy magyar helynevet őriz emlékkőül-Délfelé legmesszebbre nyugaton, Morvaország szomszédságában nyomult előre. A marahán réteg helyneveit nem találjuk eredeti alakjukban, mert a magyar nyelvhez idomultak. Mindazáltal megőriztek bizonyos sajátságokat, melyek fölismertetik és egyúttal eléggé meghatározzák annak a szláv nyelvnek is a természetét,, melyből tanúságúi maradtak. A magyar réteg magába vette a marahán helyneveket, egyeseket könnyen, másokat nehezebben, némelyeket épen nem fölismerhető alakban. Az előbbiek egész vagy elég biztosan reconstruálhatók, a legutóbbiak már aligha fognak valaha kiválasztva napvilágra kerülni. Ezek olyanok, melyeket a népetymologia vagy a forditás egészen magyarrá tett, úgy hogy minden marahán szláv nyomuk eltűnt. De a magyarrétegben nemcsak átvett marahán helynevek vannak, hanem nagy számmal eredeti magyar elnevezések is, melyeket új, a marahán korban még nem létesült lakóhelyek keletkezése teremtett. Ilyenek bizonyára nem kis számmal vannak a kereszténység bélyegét viselők közt is, mindenesetre azok, melyek a XI. századtól kezdve keletkezett helységeket jelölnek. Hogy a magyar réteg mikor borult, a marahánra, azt nem lehet ugyan határozott évszámmal megállapítani, mert hisz az nem is történhetett egy csapásra, hanem hoszszabb ideig tartott; de kétségkívül a marahán terület elfoglalásával kezdődött és azután a magyarság terjedésével és gyarapodásával tovább folyt. A kezdő pont a X. század elejére esik, a mikor a magyarok megsemmisítették a nagymorva birodalmat és földjét