Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Misteli Ferencz: A magyar nyelv néhány szerkezetéről 194

A magyar nyelv néhány szerkezetéről. Válasz Balassa bírálatára. Char akteristik der hauptsáchlichsten Typen des Spi'achbaues czímű könyvemnek részletes és lelkiismeretes ismertetésében, a melyet BALASSA JÓZSEF e folyóirat 26 : 106—-115. lapjain közzétett, van néhány hely, a melyre hosszas halogatás után válaszolni akarok, mert a magyar nyelvnek érdekes szerkezeteit illetik, tehát az olvasót a puszta személyi érdeken túl vezetik. 1. Egy tévedésem bevallásával kezdem, a melyet a 362. lapon követtem el s a mely szerint a több. 3. személyben így lehetne magyarul beszólni: ő hallottak, a miért BALASSA a 106—107.1. jegyzetében*) méltán ró meg. Egy sajtóhiba, vagyis egy véletlen betűkihagyás a KÁROLi-fóle bibliában (Pest, 1861. Heckenast), az Apostolok cselekedetei VI. fej. 11. versében, áltatott engem ezzel a végzetes és csupán elméletileg lehetséges ő hallottak-kai, a minek hibásságát csak késó'bb, ugyanazon fordításnak egy másik kiadással való egybehasonlítása útján vettem észre. Az olvasó e mondatot, a mely 3 sort se tesz, az összefüggés minden kára nélkül egyszerűen elhagyhatja. Hiszen azt a nézetemet, hogy a személyragok és a személynévmások tövei első sorban csupán a személyt általánosságban jelölik (362. 1.), eléggé szemléltetik az oly kifejezésmódok, mint: várlak, a téged(et) és titeket hozzátétele nélkül is, és az 6 sorsuk a régiaá; ők sorsuk**) mellett, nem is tekintve más nyelvek hasonló jelenségeit, a melyeket a 362. lap 2. jegyzetében hoztam föl; egyedül arra a tévedésre nem alapítottam véleményemet. Meg nem foghatom, hogy vesztheti el bizonyító erejét e kifejezésmód : az ő sorsuk, azért, mert «a régiségben gyakran a teljes alakot *) A J13. lapon is mondja (fölülről 7. sor): «az ők névmásból sem maradhat el a k igék mellett.» **) MISTELI e kifejezésmódot: az ők sorsuk BALASSA után mondja réginek, csakhogy a régi nyelvben igen ritka. A ford.