Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)
Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1
12 VOLF GYÖRGY. össze csak annyiban új, hogy nincs újabb; valósággal épen oda tér vissza, a hol kérdésünk vizsgálatát a szláv nyelvtudomány még zsenge korában megindította és a honnan azóta már egyszer meg is jött. Velejében nem más az, mint DoBRovsKYnak igen gyöngén támogatott és SAFARÍKnak később a leghatározottabban megtagadott régebbi álláspontja. Tehát épenséggel nem új, hanem csak fölújított nézettel van dolgunk. Már-már azt hitte mindenki, hogy az a nézet, melyet MIKLOSICH, mint egyik leghivatottabb ellenese, a nem rég elhunyt nagytehetségű OBLAK VATBOSZLÁV is kénytelen elismerni, «oly fényesen védett",1 ) végkép megállapodik, különösen mikor az eszes és tudós SAFARÍK is már régen erre tért. Mármár megnyugodtak tehát az elmék, hogy az ószlovén nyelv az ószlovén irodalom hazájában volt a népnek beszélt nyelve és így Pannoniából származik, hozzáértve ehhez természetesen, a történet kívánsága szerint, Nagymorvaországot is. Egyszer azonban csak fölszólal az Archív für slavische Philologie alapítója és szerkesztője, a nagytudományú JAGIC VRATISZLÁV és azzal a kijelentéssel lepi meg a világot, hogy Pannoniát is otthagyva, megint csak Maczedoniában kell kezdeni a kutatást.2 ) Nem mondja ugyan, hogy itt már meg is találta az ószlovén nyelv hazáját, de oly ügyesen forgatja a dolgot, hogy még a figyelmes olvasó is könnyen bizonyosnak gondolhatja az eredményt. Mindenki azt hiheti, hogy gyöngéden kiméli MiKLosicHot és csak azért fejezi ki a kétségtelen eredményt oly óvatosan. De hát MIKLOSICH azóta már régen elköltözött az élők sorából és JAGIC még mindig nem nyilatkozott határozottabban. Mind a mellett sokan szegődtek fölújított nézetéhez, iegbuzgóbban a fentebb említett OBLAK. Nem példátlan ugyan, ha ritka is, hogy a tudomány valami már egyszer elhagyott nézetet fölelevenítsen; csak nyomós oknak kell előállania, mely ismét az előbbi helyzetbe billentse a fontot. Hiszen támadhat új erős bizonyíték vagy az újabb nézet ellen, vagy a régibb mellett és akkor az utóbbi újra lenyomhatja a serpenyőt. Itt csak az a föltűnő, hogy kérdésünkben a szláv nyelvtudomány már eleinte farkánál kezdte fölkantározni a lovat, mikor *) Archív f. slav. Philologie XV. köt. 363. 1. 2) JAGIC : Neue Beitráge Prof. Miklosich's stb. (Archív f. slav. Philol. I. köt 443—453. 1.)
