Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 11 járását alkalmazták, addig a másikéi népüknek más tájbeszédét választották, sőt egy harmadikéi egészen máshonnan való nyelvet használtak. Ez még bonyolódik azzal, hogy valamely irodalom alapítóinak nem kellett szükségképen azon a vidéken születniök vagy egyáltalában abból a népből származniuk, a hol vagy a melynek az illető irodalmat teremtették; sőt még az sem szükséges, ha többen voltak, hogy mindnyájan egy vidékről vagy legalább egy népből valók legyenek. Hozzájárulhat, hogy nem ismerjük valamennyiök szülőföldjét, és még végső csapásul, hogy az illető irodalom keletkezése korából nem maradtak fenn azoknak a nyelveknek vagy nyelvjárásoknak emlékei, melyekkel a kérdéses irodalmi nyelv összevetendő volna. így könnyű átlátni, hogy valamely irodalmi nyelv eredetét az illető irodalom hazáján kívül keresve, sűrű sötétségbe jutunk. Az említett bajok pedig mind tetézve találhatók az ószlovén nyelvnél. Midőn tehát a szláv tudósok nagyon hamar abban állapodtak meg, hogy az ószlovén nyelv vagy Pannoniából vagy Maczedoniából való, akkor igazában még nem vetettek számot minden lehetőséggel és minden nehézséggel, hanem tulajdonképen erővel ketté vágták a kérdést. Pedig már tudni sem akarnak róla, hogy mégis jóval több csínja-bínja van. «A vitás kérdés», mondja Jagic, «ma már csak ebben a szűk keretben mozoghat)).*) Szűk keretben bizony csak addig mozoghat, míg az ószlovén irodalom keletkezése helyén vagyis a tágabb értelmű Pannonián belül maradunk; azon túl kezdődik a nagy világ és a lehető legbizonytalanabb tapogatódzás. Vizsgáljuk már most, hogy a szláv nyelvtudomány művelői az ószlovén nyelv hazájának kutatásában mily eszközökkel élve és mily eljárást követve, mi munkát végeztek. Mert csak akkor nyughatunk meg kutatásuk eredményében, ha teljes bizonyosságot kapunk, hogy jó alapra építettek, helyesen okoskodtak és rendszeresen dolgoztak. Hogy valamikép hiábavaló dolgot ne műveljünk, azaz talán már meghaladott, elavult nézetekre ne pazaroljuk az időt, kezdjük a szláv nyelvtudomány legújabb álláspontján. Ennek tétele az, hogy az ószlovén nyelv az ószlovén irodalom megindítóinak, Cyrillusnak és Methodiusnak szülőföldjéről, tehát, déli Maczedoniából származott. Újnak ez álláspont ugyan mind— *) Archív f. slav. Philol IX. köt. 329.1.