Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 9 | Talahara talán mégis meg kellene vizsgálnunk, hogy e nagyhangú szemrehányásnak van-e egyáltalában igaz alapja és ha van, menynyi benne a való, mennyi a koholt. Mind ebből látható, hogy az ószlovén nyelv hazájának kérdése, bármennyire kiválóan szláv érdekűnek tessék, különösen következményeinél fogva minket is igen közelről érint. Sajátságos, hogy mind eddig nem törődtünk vele. Tudtommal legelőször magam utaltam e kérdésnek magyar szempontból is figyelemre méltó voltára és valamikor legalább alkalmi jegyzetben kiemeltem, hogy a magyar nyelvnek ebben nemcsak fontos, hanem egyenesen döntő szava van.1

) Majd tíz év múlva azután fölújítottam az ügyet és akkor végre sikerült tudományos vitát támasztanom, mely minden hevessége mellett is, úgy hiszem, igen üdvös volt.2

) A tárgy azonban oly nagy, hogy alkalmi vitatkozásban elég behatóan nem fejtegethető, és oly fontos, hogy személyes tollharczban méltó módon el nem intézhető. Azért elhatároztam, hogy minden magánügyet és minden szóvesztegető vitatkozást félretéve, tisztán a kérdést fogom minden részében megvilágítani. Az ügy régóta nyomja lelkemet és így örvendek, hogy ezzel végre egy oly igéretemet teljesíthetem, melyet bizony már tíz evvel ezelőtt tettem.3

) Csak még egy dolgot kell a tárgyalás megkezdése előtt érintenem. Vájjon mi magyarok elég elfogulatlanok lehetünk-e a minket annyira érintő kérdés megvizsgálásában? Nem fogják-e érdekeink és érzelmeink egyszer-másszor elhomályosítani látásunkat? Erre ugyan viszont azt kérdhetnők, hogy hát a szlávok, a kikhez a dolog még közelebb áll, talán kevésbbé elfogultak lehetnek? De a helyett vegyük sorra, amihez erősebb közünk van. Ott van először is az, hogy a mostani szlavisták hajlandók nyelvünk tanúságát semmibe se venni. De vájjon mi vesztünk-e vele, ha ők nem elég bölcsek arra, hogy nyelvünket mentül nagyobb mértékben hasznukra fordítsák? Mi csak örven-1)

Meg egy kis szlavisztika (Magyar Nyelvőr XV. köt. 124. 1.) 2) E vita köztem és

ASBÓTH OSZKÁR közt a Nyelvtud. Közlemények tavalyi és idei (XXV. és XXVI.) kötetében folyt. Az én idevágó dolgozataim : Ószlovén, újszlovén (XXV, 244—247): Az ószlovén nyelv hazája (XXVI, 78—84) ; A tudomány szabadságáért (XXVI, 319—328). ÁSBÓTH válaszai: Ószlovén, újszlovén (XXV, 442—451); Az ószlovén nyelv hazája (XXVI 218—225). 3)

Magyar Nyelvőr XV. köt. 168. 1.