Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Szinnyei József: Egy állítólagos összetétel 1

EGY ÁLLÍTÓLAGOSÖSSZETÉTEL. 7 öklözni; (bivtes, piktes vestis) bivteste-, pikteste- vestire; (svaines knecht) svaineste- als knecht dienen, szolgálni. A ,vmivé tevést' jelentő finn -tta, -ttá képzőt (pl. muu más: muutta- másít, változtat) ,vmivel ellát' jelentéssel is találjuk alkalmazva, pl. vyöövi vyötta- övez; syy ok: syyttd- okol, vádol; apu segítség: autta- (K. avutta-) segít. Az -itta, -itta képző is ilyen kettős szerepű, pl. pala darab : paloitta- darabol; pitká hosszú : pitkittá- hosszabbít, folytat ; ellenben: rauta vas: raudoitta- megvasal; kunnia tisztelet: kunnioitta- tisztel. A zűrjén --al képző nemcsak ,vmivé válást' jelöl, pl. il férne : Hal- sich entfernen, görd roth : gördal- roth werden, hanem ,vmivel működés' értelmében is előfordul, pl. vuglr angel: vugral- angeln; gogln hobel: gognál- hobeln; sol salz : solal- salzen ; sőt ,vmivel ellát' vagy akár ,vmivé tesz' jelentéssel is, pl, tok bös : tokai- bös machen, árgern ; r'óm schöne farbe : römal- bűnt machen, fárben. Hasonlóképen a votjákban, pl. cirs sauer: cirsal- sauer werden ; 506 schmutz : gobal- besudeln; kener zaun : kcneral- einzáunen; ,vmiűl működés' értelmében: var knecht, diener: varaidienen (ÜA. 126, 157, 160). Végre, hogy visszatérjünk a szóban forgó -m képzőhöz, az sem szorítkozik csupán a ,vmivé válás' jelölésére, hanem némely esetben más szerepet is vállalt. így ,vmivel működik, ellát' vagy akár ,vmivó tesz' értelemben találjuk alkalmazva a votjákban, pl. sod fekete, sötét, piszkos: éedm-al- befeketíteni, bepiszkolni (Műnk.); schreiben (Wied.); ted'i fehér: tedim-al- fehéríteni (Műnk.); górd roth: gordm-al- (roth) fárben, anstreichen, schminken (Wied.); — ,vmit tesz' jelentéssel a vogulban, pl. piü fészek: pit'ém-l- fészkel (vuj jiwísaw-kiwért pit'émli a madár a bokorban fészkel NyK. 23: 376). E szerint nem járunk el önkényesen, midőn az eszmél-beli (nemkülönben a kegymél- és a becsmél-bé\i -m képzőnek ,vmivel müködik'-féle jelentést tulajdonítunk. Azonban híja volna ennek a magyarázatnak, ha ezt az -m képzőt csakis az -él képzővel társulva tudnók fölmutatni. De találkozunk vele más képzők társaságában is. Nem veszem számba a székely eszméd-ik (v. eszméed-ik?) szót (vö. Alig eszmeedtem fel, úgy elaludtam volt MTsz.), mert ez. szóvegyülés utján keletkezett (eszmél-\-eszéd-ik v. eszéed-ik); nem az eszmül-t sem (fö-eszmül: fölébred, Hetes MTsz.), mert ez valószínűleg nem egyéb, mint az eszmél szónak a hetési nyelvjárás isme-