Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Szinnyei József: Egy állítólagos összetétel 1

6 SZINNYEI JÓZSEF. csak az a kérdés, hogy a mi -m-ünket azonosíthatjuk-e vele. BUDENZ: összeállításából ugyanis az tűnik ki, hogy a rokon nyelvek denominális -m igeképzője általában ,vmivé levest, válást' jelöl, pl. vog.. nár csupasz, meztelen : riárm- csupasz lesz, kopaszodik; nas tompa: ríásm- tompul; osztj- nes tompa: nesma-tompul; zürj. virös véres: virösmi-Yéres lesz; votj. je jég: jemi- jéggé ]esz, megfagy; mord. aksa fehér: aksimi- fehéredik; cser. volgodo világos: volgodemvilágosodik; lp. bastel éles: bastalme- élesedik stb. Tudjuk, hogy a mi nyelvcsaládunkban nagy szaporasággal kifejlődött denominális igeképzés értékei nincsenek teljes kizárólagossággal a kópzőalakok szerint megoszolva, vagyis egy és ugyanaz a képző különféle értelemben alkalmazva fordul elő. A denominális igeképző — mint BUDENZ mondja, — az általánosabb igefogalomnak (pl. facere, afficere, agere, esse, fieri) felel meg, s ehhez az alapszóbeli névszófogalom határozói viszonyban áll. «A határozás viszonya nem levén megjelölve, annak hozzáértése ugyanazon denom. igeképzés mellett néha többféle is lehet; -pl. füstöl = füstöt tenni (füstöt ereszteni: rauchen) és: füsttel tenni (füsttel betölteni, f. készíteni: ráuchern). Nemkülönben okozhat különös jelentésbeli elágazást az esetlegesen szorosbító fölfogás: pl. finn lehti-, lehdittá- (tkp. bláttern; lehte blatt) = foliis exuere és foliis ornare' (TJA. 118.). Erre lépten-nyomon akad példa. Vegyük csak a mi -l és -z képzőnket. Az -/ értékei: 1. vmit tesz, létrehoz: szól, énekel; 2. vmivel működik: fésül, kaszál; 3. vmivel ellát: fejel, talpal; 4. vmiűl működik : kémei, orvosol; 5. vminek vél, tart, mond : csodál, rosszal, kevesel; 6. vmivé tesz : meg-másol, darabol, igazol. A -z értékei: 1. vmivel ellát: ruház, foltoz; 2. vmivel működik : vesszőz, botoz; 3. vmit tesz, létrehoz: ágyaz, lármáz; 4. vminek mond: uraz, szamaraz ,• 5. vmivé tesz: csonkáz, tisztáz, apróz, íme milyen sokféleség ! S a rokon nyelvekben szintén bőségesen találunk erre példákat; igya finn -da, -dá (-ta, -iá, -a, -'a) képzés különféle értékeinek föltüntetésére szolgáljanak a következő példák: (silmci szem) silmád- pillant, tekint, megnéz; szemmel megver, megigéz; (mátka út) matkaa- utazik; (noke- korom) nokea. bekormoz; kormot letisztít; (paimen pásztor) paimenta- pásztorol; (kuiva száraz) kuivaa- szárít. Hasonló a lapp -de, -te képző szereplése, pl. (suddo peccatum) suddode-, suddote- peccare, vétkezni; (corbma, corbmo faust) corbmade-, cormote- mit der faust schlagen.