Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Melich János: Követ fújni 487

490 MELICH JÁNOS. alább eddigi tudomásunk szerint — nincs meg. Föltűnő azonban, hogy épen az a hit, hogy a kígyókő megóv a bírák kedvezőtlen Ítéletétől, megvan a lappoknál is. CASTRÉN ,Beisen nach Lappland' czímű műve (77 lap) nyomán EOCHHOLZ a következőket írja (Schweizersagen aus dem Aargau, gesammelt und erläutert von Ernst Ludwig EOCHHOLZ Bd. II, S. 7): ,Bei den Lappen um den See Enare und tief in Sibirien hat ALEX. CASTRÉN diese Sage vom Schlangenstein kennen lernen. Alljährlich einmal versammeln sich die Schlangen mit ihren Häuptlingen zu einem Ting, bei dem jeder Unterthan Anträge machen kann und der Häuptling nicht bloss über die Schlangen, sondern auch über Menschen und Thiere, sofern sie den Schlangen geschadet haben, Eecht spricht. Nach einer solchen Versammlung findet man am Platze des Tings den sogenannten Gerichtsstein, welcher dann jedem Menschen bei einer gerichtlichen Klage gute Dienste thut. CASTREN weist auf ähnliche in Indien vorkommende Vorstellungen hin.»*) Ε ζ az adat nagyot ront a magyar néphit eredetiségén s ha még hozzá veszszük, hogy a német néphit szintén tud a kígyókó'ről, akkor a magyarban a kígyókőfúvás eredetiségét teljesen el kell ejtenünk. HENNE-AM EHYN ,Die deutsche Volkssage' (zweite Auflage, 117) czímű művében két adatot is találunk tárgyunkra ; az egyik ez : ,Die Schlangen einer Gegend kommen zuweilen zusammen und bilden zischend ein Ei, welches man wegfangen muss, ehe es die Erde berührt stb.'; a másik ez : ,Zu einer bestimmten Zeit versammeln sich alle Schlangen einer Gegend und legen sich um die ansehnlichste in einem Kreis ; auf das Haupt derselben zischen sie so lange, bis sich eine klebrige Substanz erzeugt, die dann zu Stein erhärtet. Dieser Schlangenstein hat die Gestalt einer Eichel und ist durchsichtig von der Farbe eines dunklen Smaragdes, unten flach und hat drei Löcher, wo er angewachsen ist». — Megemlítem még, hogy a nagy német szótárak szintén ismerik a kígyókövet: natterstein, natternstein m. draconica (GRIMM), náter-, náternstein (kfn.), draconica (LEXER) ; sclilangenstein, für gift-aussaugend gehalten (SANDERS 3:1203). — А ,követ fújni' kifejezést azonban (stein blasen, anblasen ?) nem találtam meg a németben ; helyette itt említem meg a félig-meddig hasonló osztrák-bajor stein setzen-t (der Stainsetzer, mensch, der beym Anschein der grössten gutmüthigkeit und Einfalt seine geheimen, eigennützigen Zwecke zu verfolgen weiss : SCHMELLER 2; 763). Ha ez adatokból levonom a tanulságot, önkénytelenül is az következik, hogy a magyar ,kígyókőfúvás' nem eredeti; de nem eredeti a tót *) Ezt, valamint a Henne-Am Rhyn-iéle adatot Hermann Antal tanárűr szívességének köszönhetem.