Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Melich János: Követ fújni 487

KÖVET FÚJNI. 489 pásztor után másztak (gúl'aly sa). Szerencsésen megmenekült előlük. Később a követ rézbe foglaltatta. Az ilyen kőnek az a sajátsága, hogy a ki magánál hordja a törvényszéki ítélethozatal előtt, biztos lehet benne, hogy a pert megnyeri (SÍovenské Pohlady 15:489)'. Az adat valószintíen Zólyommegyéből való. —• Egy másik adat a következő: .Egyszer hallottam, hogy egy asszony sebes eső után (po prudkom dázdi) a káposztásban követ talált, a melyet a kígyók fújtak. Elhívattam azt az asszonyt, mutatná meg a követ. Gyöngyszem nagyságú karneol kő volt, s valamikor ezüstbe foglalva gomb lehetett valami úr kabátján. Népünk azonban ilyen magyarázatról hallani sem akar; Ők a kő csuda-erejében hisznek, mert kígyók futták azt. A kígyók, azt mondja, mielőtt téli szállásukba vonulnának, összejönnek, s néhány öregebbje nyelve alatt kövecskét hoz, a melyet aztán fúnak. Aztán ezeket a kövecskéket lyukakba rakják. Ezen kövek közül az egyiknek, gondolom a sárgának, az az ereje van, hogy minden zárat ki bir nyitni, másiknak meg az, hogy különböző betegségeket gyógyít, jelcsen a szembajt stb. Az én kezem közt levőnek •— azt mondták — gyógyító hatásúnak kellett lennie. Az én asszonyom beteg férjének adta, hogy viselje. A férj azonban meg nem gyógyult tőle, mert nem soká meghalt. El is hitte az én asszonyom, hogy halál ellen nincs orvosság, legkevésbbé pedig az ilyen (Národnie Noviny 1892 : 38. szám, Besednica)'. Ezekből az adatokból már is kiviláglik, hogy a ,kígyókő' hit nagyobb és szélesebb jelentéssel van meg a tótoknál, mint nálunk, mert egyrészt betegséget gyógyít, zárakat nyit, másrészt a törvényszék előtt tulajdonosának kedvező Ítéletet biztosít. Ez utóbbi kapcsolattal áttérhetek e hit további nyomozására, előbb azonban azt kell megemlítenem, hogy a tótban az ,egy követ fújni' a magyarhoz teljesen hasonló jelentésben járatos. Erre vonatkozólag a tót Matica kiadásában megjelent ,Sbornik slovenskych národních piesni stb. (Vo Yiedni, 1870, svázok 1)' gyűjteményben, DOBSINSKY közlésében a ,Szólások és közmondások* (Prislovia a porekadlá) közt ezt olvassuk: ,Zaéali medzi sebou kámendut' (o zlom, o úkladoch rozmyslat', jednat')' (pag. 98),*) a mi teljesen egybe vág a SzARVAS-adta «fondorkodni, gonoszt forralni, ármányt szőni» jelentéssel. Az eddig fölhozott adatok meg nem döntik még SZAKVAS GÁBOR azon tételét, hogy a ,kígyókőfúvás' s vele együtt az ,egy követ fújni eredeti, ámbár föltűnő, hogy a tót hit szerint a kígyókő tulajdonosát megóvja a bírák kedvezőtlen Ítéletétől, s ez a mi néphitünkben — leg*) Szóról szóra : Elkezdtek egymás közt követ fújni. Rosszban, cselen törték a fejüket. NVELTTDri. KÖZLEMÉNYEK. XXVl. o2