Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Melich János: Követ fújni 487

Követ fűjüi. SZARVAS GÁBOR igen elmésen s nagy körültekintéssel magyarázta -e. szólásunkat (Nyr. 23: 385), s igyekezett kimutatni, hogy a ,kígyókövet fújni' vagy csak egyszerűen ,egy követ fújni' eredeti magyar szólás. Néhány Írásbeli, tót vidékről való közlés azt a gondolatot ébresztette SzAKVAS-ban, hogy a tótoknál e szólás — melynek használatára nyomtatott forrásból példákat nem közölt •— magyar eredetű. Megvallom, SZARVAS magyarázata előttem is oly világos és meggyőző volt, hogy szíves örömest elfogadtam. Ha kételkedtem volna is fejtegetésének igazságában pusztán azért, mert magyar területről csakis FelsŐ-Magyarországról közölt adatokat, megnyugtathatott volna egy, az Ethnographia, 6 : 328. lapján közölt adat. Ezen a helyen ,Göcseji népszokások' közt a következőket olvasom : ,Ha valaki — főleg Sz. György n. előtt — egy helyen több kígyót lát, biztos lehet, hogy azok ott «küjet fújnak» (követ fújnak), a mely kő a legdrágább ékszerek egyike stb.' Egy másik adat, a mely szintén tanúságot tehet a ,kígyókő-fúvás' dunántúli elterjedésére, az, a melyet FÁBIÁN IsTvÁN-nak (,a' Babonaságnak orvoslására és a' köznép közzüi való kiirtására') írt ,Természettudomány a köznépnek (Veszprém, 1803)' czímű művében áll. ,A kígyókról majd közönséges egészszen bevett értelem az is a köznép között, hogy azok öszvegyülekezvén, követ fúnak. Innen, az ollyan emberekről, a kik alattomban valamiről tanátskoznak, azt szokták mondani közbeszédben : fújják a követ. E tsupa költemény a kígyókról, mellyet az eggyügyüek ós tudatlanok költhettenek. Van egy bizonyos kő, a mellyet kígyókőnek hívnak, és a mellyről oda fellyebb (v. ö. 195. Ip.) emlékeztünk. Meg lehet hát, hogy erről hallván a tudatlanok, azt gondolták, hogy azért nevezik ezt ezzel a nevezettel, mert a kígyók fújják, holott az ő kigyó forma színe adta néki ezt a nevezetet' (u. o. 259. Ip.). — Megvan ERDÉLYI ,Válogatott közmondások' czímű könyvében is : ,Együtt fújják a követ (2-dik kiadás, 141. Ip.) s ARANY Buda Halálában is : Ezt arany ingerli, kapdos másik njjón Ez rá született, hogy követ egyre fújjon (IX. én.)