Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Ásbóth Oszkár: Magyar o – szláv o. I. 455

MAGYAR 0 SZLÁV 0. 469 a zágrábi akadémia monumentális szótárából idézem, a melynek czíme a mai egységes irodalmi nyelvhez képest így hangzik: Rjecnik hrvcits­koga ili srpskoga jezika «a horvát vagy szerb nyelv szótára*, de a mely a dolog természeténél fogva a horvátok régi irodalmában igenis használt, de most teljesen háttérbe szorult fay-nyelvjárás emlékeit is teljes mér­tékben kiaknázza. A 2. Gbmba gomb alatt mindössze egy hely van idézve egy XVIII. századbeli szlavóniai íróból; a gombár «gombkötő'» alatt meg azt olvassuk: «a XYIII. századtól kezdve az éjszaki vidékeken és VUK szótárában*; következik azután két idézet két régi íróból; az utóbbi szóból kópzó'dik egy birtokos melléknév gombarev vagy gombarov « gomb­kötőé*, a mely VUK szótárából van idézve. A gumb és gumbar alakokat ellenben csak is BELLOSTENEC és JAMBKESSICH szótárából ismeri az akadé­miai szótár, úgy hogy csak annyiban nevezhetők egyáltalában «horvát* szóknak és nem tisztán «szlovén-eknek, a mennyiben a Á^o/-nyelvjárás, bár alapjában szlovén, mégis a horvátok egy részénél régebben irodalmi nyelvül szolgált, így belekerültek mint tájszók némely újabb horvát szó­tárba is. A «horvát* gumbaca és gumbnica «gombostű*, gumbacúak «levól gombostű* szóknak, a melyeket MUNKÁCSI FILIPOVICH 1875-ben megjelent horvát szótárából idéz, az akadémiai szótárban semmi nyoma sincs ; nyilván a kajkavstina területén újabban a gumb-hől képzett szók (a gumbnica a szlovénben is gombostűt jelent). A mi a kajkav gumb szó kiejtését illeti, az JAGIC szíves értesítése szerint most sem tiszta %-val hangzik: «Dann kann ich Sie versichern, írja nekem október 25-én, nach meinen Jugenderinnerungen, dass auch in der Umgebung von Warasdin das Wort so lautet, dass man zwischen u und o einen mittlern Laut, ein geschlossenes, nach u hinneigendes o hört*. 32 évvel ezelőtt egyenesen a kajkavstina jellemző vonásául hozta föl, hogy o helyett u fordul elő benne (1. Jihoslované 80. 1. 5. pont), de az ott említett esetek kulik, tulki, smiluvati, 2enum vagy semmit vagy nem eleget bizonyítanak (smiluvati w-ja a prsesens smilujem-hó\ magyarázható, zenum nem zenom­ból lett, kulik, túlik lehet a ca-nyelvjárás hatása is). Valamivel később (Knjizevnik III. 1866. 383. 1.) ismételte JAGIC a kulik, túlik alakokat ZRÍNYI PÉTER föntebb említett fordításából mint a kaj-nyelvjárás egy sajátságát (horvát-szerb köznyelvben koliko, toliko felel meg) ós még két ilyen u-s alakot hozott föl ugyanabból a műből: jednuc = hrv.-szb.jed­noc és mumak = hrv.-szb. momak. De ez mind nem tisztázza eléggé a kérdést, a kajkavstina mint olyan nincs még kellően átkutatva, inkább csak mint a szlovén nyelv egy alkotó részét emlegetik több helyen a kutatók. Azért a szlovén nyelvhez magához kell fordulnunk, hát ha ez feleletet tud adni arra, miért lett a magyar gomb szóból a szlovénben gumb. Itt azután nem is nehéz feleletet kapni. Hiszen a szlovénben a

Next

/
Thumbnails
Contents