Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Ásbóth Oszkár: Magyar o – szláv o. I. 455

MAGYAR 0 SZLÁV 0. 459 el a szó elején, de annak bebizonyítását el nem engedhetjük neki, hogy az említett szókban az r előtt álló hangzó tényleg a déli szláv nyelvekbe való átmenetel alkalmával veszett el és nem már eló'bb. Gondolkozásba ejthette volna mindjárt a remeta: épefitryg, mert hiszen minálunk sincs e a szó elején a remete szóban, pedig aligha a déli szlávoktól kaptuk. Tényleg az olaszban eremita mellett romito és remita alakokat találunk még pedig a közönséges zsebszótárakban is, csakúgy mint eredé mellett a reda-t (v. ö. BoERionál rede), BoERionál Dizionario del dialetto Veneziano ez. szótárában az olasz orecchio, orecchia helyett is találunk r-en kezdődő alakot: rechia. Ugyanaz áll az «ószerb rmíT>» szóra nézve is, a mely különben maga csak fictio a mi már a végső % jelből is látható, mert ilyen jel a régi szerb forrásokban elő nem fordul — a tényleg kimutatott szó revitovo (zri.no) egy revit-böl képzett birtokos melléknév—; az új görög nép fisftl&t-t és pofííd-c-t mond az elavult épéfícv&og helyett, és hogy mennyire nem új itt a kezdőhangzó elesése, azt bizonyítja HESYCHius-féle Xéfíívd-oq: ipéfitvd-oq. Tehát MUNKÁCSI példái közt egyetlen egy sem bizonyítja, hogy +urusag-bó\ a horvátban rusag lehetett volna, az oroslan ellenben azt mutatja, hogy egy *urusag igenis megmaradhatott volna. De térjünk vissza a magyar urszág-hoz. Hogy ez az urszág úr-ból épúgy képződött, mint jószág jó-ból és hogy ebből csak később lett ország, abban mi, a kik úgy vagyunk meggyőződve, hogy a magyar rövid hangzók kiejtése idővel nyíltabb lett, nem találunk semmi föltünó't. Nem tudom, SZINNYEI úr-ból származtatja-e az urszág: ország szót ós hogy miképen magyarázza az o-nak keletkezését, de azt talán ő is megengedi, hogy a régibb rusag alakot az urszág vagy uruszág alakkal hozzuk kapcsolatba, a magyar ország alakhoz pedig csakis a fiatalabb és egészen más körben elterjedt orsag-ot hasonlítsuk. De a szó mindenképen megérdemelné, hogy egészen külön foglalkozzunk vele: ha SZINNYEI talán egy kis, külön ennek a szónak szentelt czikkecskében kifejtené, hogy mikép magyarázza az u: o változást ebben a szóban a magyarban, szívesen összeállítom a horvát-szerb rusag-orsag alakokra vonatkozó adatokat. [A szó rendkívüli érdekessége arra birt, hogy malmost is kicsit behatóbban foglalkozzam vele.] 62. rojt — szerb rojte faltén, fransen, POP., DANK. ; horv. rojte garnitur, troddel, fransen, quasten, tressen, rojtica quástchen, rojtast fransig. Ezekhez tartozik valószínűleg a növénynév is : rojtas kragenblume FIL. — rut. rojta franse CSOP. 63. rovás — dalm. rovás rovás VERANCS. ; rovás crena JAMBK. ; horv. rovás kerbe, kerbholz, einschnitt am ohr (z. b. des schweins als kennzeichen), ohrmal (na moj rovás auf meine gefahr, auf meine rech-30*