Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Ásbóth Oszkár: Magyar o – szláv o. I. 455

460 ÁSBÓTH OSZKÁE. nung), rovasac kerbezahn, rovasne das gekerbe, zeichnen, markiren,. rovasiti kerbeln, rovasiti uho ein ohr schlitzen FIL. ; szerb rovás, rabos id. POP. ; szlov. id. KLEINM. — rut. ravas id. CSOP. 67. sok — szlov. sok haufe, eine ziemliche anzahl; vend sok id. DANK. 68. sor — horv. sor gasse, sorak loos FIL., WESZ. ; szerb sor, sorak id., süra reihe süra drva reihe klafterholz FIL. — rut. sar id. CSOP. [Eeménylem, SziNNYEi-nek nincs az ellen kifogása, hogy a horv.-szerb sor szót és a belőle képzett sorak kicsinyítőt teljes súlyú bizonyítékoknak veszem, mikor ki akarom mutatni, hogy a horvátok és szerbek o-nak hallják, illetőleg hallották a magyar o-t és nem w-nak. Igaz, MUNKÁCSI a bevezetésben az o: u pont alatt említ egy sura, sura: sor szót, de ez kettős tévedésen alapul: *sura alak nincs, hanem csak szura-nak ejtendő sura, a 68. sz. a. maga MUNKÁCSI sem említi a +sura alakot, a mely nyilván csak a sűra-hól keletkezett (az u fölött álló jel az s felé került valahogyan, így MUNKÁCSI sura-nak olvashatta a süra szót); másrészt ez a süra hangtani okoknál fogva nem lehet a magy. sor mása, nem is állította senki sem annak MuNKÁcsi-n kívül. A sura semmi egyéb mint a török slra «sor, rend» szó -— az í-nek rendesen u felel meg a horvátszerbben. V. ö. GJ. POPOVIC Turske i druge istocanske reci u nasem jeziku. Glasnik srpskog ucenog drustva 59 :200. K. HÖKMAN Narodne pjesme Muhamedovaca u Bosni i Hercegovini II. k. a szójegyzékben: sura ar. red, redak. MIKLOSICH Die türkischen Elemente. Nachtrag. Zweite Hálfte 35. 1. MIKLOSICH kétfelé szakítja a sura szavunkat, egy részét a msurét Form» czikk alá állítja, a másikat a «surét arab. Capitel des Korán* ez. czikk alá! A szó nem arab eredetű.] 78. tolvaj — tolvaj praedo, latro, tolvajstvo praedatio, latrocinium JAMBE. ; szlov. talovaj, tolovaj ráuber, tolovajka ráuberin KLEINM., tolvaj razbojnik, lupez, hajdúk WESZ. ; vend tolovaj id. DANK. 91. bokor — horv. bokor das büschel, bokor od cvieca blumenstock, staude, bokorenje die bestaudung, bokoriti sich bestauden, bestocken, bokornaca staudgewáchs FIL. ; szerb bokor büschel, blumenstrauss, bouquet, staude, bokoriti sich bestauden POP. 105. komp— szerb kompa fáhre POP. ; horv. kompa fliegende, schwimmende brücke FIL. 106. konty — szerb kond'a zopf POP. [MIKLOSICH is Etym. Wb. 127 kondja alatt, magyarnak vallja és még a tót kont-ot is említi. Addig is, míg az akadémiai szótár a k betűig eljut és talán a szó elterjedésére, történetére nagyobb világosságot vet, érdekes VUK megjegyzése, hogy a szó különösen a Sumadija-ban járatos.] 107. lopó — horv. lopov schurke, schelm, kujon, schlechter kerl