Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. 43 söghumet, I. summet-juy; summet береза (nyírfa); Summetju%-vos Berjozov városa; Suymet-mughet березникъ-старица (nyíres-holtág; helynév). — I. sümet, S. sTigmet «birke». C. — EO. SM-mét ju-/, süyyét-juy id. A. sövös богатуръ-féle (hős), идолъ (bálvány). sörenciu муха (légy). — саранча sáska. suyém (K. S.) нитка (czérna); suyém,-toyép (K.) мережный сакъ (czérnából való szákháló), suymé-pqyg (S.) мотокъ нитки (czérna-gombolyag). — súgom «zwirn». С. — süyim, süyom id. A. suytép (VJ.) orvosság; suyutuy (igei alak). suiy уголъ (szöglet). — EO. say «ecke, winkel». s и i к a m köccégi a két csípőm fáj; suikal két oldalán, mint két kő. sut начальникъ (elöljáró). — судъ törvényszék. susar колонокъ (mustela sibirica). -sumentéy (S.) fejkendő; 1. somentay. sulum, lan-sulum-panne érből való czérna gombolyaga. — V. ö. suyém. sur-juy (FO. КО.) szemben az ajtóval, melyen a szentképek vannak (polcz); juyg-sur azon hely, hol a bálványai. sürém juytés-lughe öngyilkolás (v. ö. EV. EO. sőrém halál; th. «halál jött neki»). süy, süghe menyhal; 1. sey. s üglej császármadár; 1. siglej.f süjimsém слюна, nyál. — EV. sattim- köpni. süy g nap ; 1. siyg. süsq,yte hurok. sakkéitövei (S.) бросаетъ, dobálja; säkkinte броситъ (4obja). sit (K.) еврей (zsidó). soXuyg kvöl (VJ.) вранное слово (hazug szó; ? fordítva lesz talán helyes: вирное слово, igaz szó; v. ö. EV. söl' igaz; EO. sopalin «wahrhaftig; adv.». A.). N naj (КО., V.) огонь (tűz); naj-pqy (tűzfi, mythikus név). — nai «feuer»; (Obdorsk) «sonne». С. А. — EV. näj tüz; nap. nati(?): nur-kamcif nati (S.) szij-ostor, melylyel lovat hajtanak. naray (S.) кръпость (vár, erősség), vqy-n. vasvár. nqkkqli a magalövő íjjnak végén levő ugrófácska, melyhez a szőr van erősítve. n а у (VJ.) ръчка (patak), Äj-n. (Kis-p.), Elle-n. (Nagy-p.), Jerékeyg-n. (Sérinczes р.), Koceyg-n. — V. ö. noy «ág».