Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

396 SETALA EMIL. f) Megelőző i-végű kettőshangzóval, f. heisi: heisipuu (nép-etymol. höysipuu, höystöpuu) «viburnum opulus L.; sambucus nigra L.». koiran-heisipun (elferdítve: koiran-helsipuu, -helispuu, -herispuu) «viburnum opulus», heitiá, hetid «florere, pollen dispergere (de segete)»; heide v. hede pl. heiteet, heteet «flos spicse», «blüthe der getreidearten»; hedelmd 1. «flos spic£e», 2. «fructus» ; hedelmöitd (heilim'ói, hielimoi) wflorere, pollen dispergere»; ós: «fructum ferre» | aun. höüdöi «viburnum opulus» | eddíttsd (inf.) pr. edditsdb (< *hejjitsa-< *heiőitsa-) virágzani (rozsról) | észt Őiz g. őie «blüthe», őide minema «anfangen zu blühen», öie-leht «blüthenblatt», öizpuu v. koera-őizpü «wasserholunder» (viburnum opulus L.)», Saksamaaőizpuu «ílieder (sambucus nigra L.)», sinised öied «kornblume (centaureacyanusL.)» stb.: öileg.őile «hlüthe»,rukkid ajavad őiled válja «der roggen schlágt aus», öilis g. őilize «blüthe», öilitsema (öűmeldama, Öilmendama, őilmetsema, Öüuma, elitsemd; vö. f. hedelmöitsen) «blühen; blühen lassen» ; Öits g. Öitsu «blühen, blüthe»; öitsema, hőitsema, heitsemá (megfelelne a f. *heditse-alaknnk) «blühen»; öitse, höitse g. öitse, öitsme (nom. öitses, öitsmes, heitse is) «blüthe, aufgeblühte blume», E. hdiermes, háiermü, hailmü «blüthe» | ? lív edrdm «blume», edrksdb «blüthen» — zürj. 2ol-pu, zov-pu, iozpu «wasserholunder (viburnum opulus L.)», votj. su «beere des kalinkenbaumesi), su-pu «massholderbaum, wasserholunder, hirschholder, kalinkenbaum». Homályosak a mordvin alakok: mordE. tsavdire, Kaljajevo cavd'il, Marejsevo cevyel, M. cevgá, civgá «wasserholundera (PAASONEN, ML. 23), a melyeket mégis az előbbiekkel egybetartozóknak vélhetni, noha a népetymologia vagy más analógia megváltoztatta a szó alakját. A szó eredeti jelentése nyilván a «virág». f. neito g. neidon v. neiti g. neiden «virgo» | déli karj. neidine id. | aun. neid'i, neidine v. neidine, neidoine id. neiz-aigu szűzi kor | vepsz neiiZne pl. neicced part. nedisís id. | észt neid g. neiu, neio (nom. neiu is) id., neidone, neidukene dim. — lpF. nieidda g. nieida «virgo, filia» S. L. neiHa- g. néita id. LIND. neit, neita «filia», E. nieid, nieita «mádchen, jungfrauw, K. mjt, nijt, niejt «tochter, mádcheni) | zürj. nil, niv «tochter, mádchen», votj. nil id. Vö. BUDENZ, MUSz. 401, de itt ezekkel egy csomó olyan szó isvan egyeztetve (m. nő stb.), a melyek tőlük külön választandók.