Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

392 *• SETALA EMIL. «schnur, bindfaden, band» | vog. koali «seil, strick», MŰNK. kiváli',. kwali, kwqli, kwoali, kalu «strick» ; kel id. | osztj. kel id. BUDENZ,. MUSz. 246. egyezteti ezzel a m. telek «strick, schnur» szót is. a mi azonban a kezdő mássalhangzó miatt kétséges. f. löytáá pr. löydán «invenire» | karj. aun. löüdd- id. | vepsz. l'öudan, l'üudan inf. l'öuta, lüuta id. | vót levvdn inf. leütá id. | észt leidma, leian, leida, déli észt löüdmá, lövvá, löudá, Dorp. levvá, ledá id. | lív inf. Veüdd, Pe°ut9 pr. liedab id. — lpK. livtje- «es giebt» | m. lel, léi, löl id.; és «afficere», offendere», lelemény «erfindung», lelés: meglelés «auffindung». Vö. BUDENZ, MUSZ. S. 672. (az ő magyarázataihoz: löytá- < Högdá- stb. nem járulhatok hozzá). f. pöytá «mensa», jalkapöytá «plánta pedis» | észt parti diai. pöid «radfelge», déli diai. pőud- pl. pöua', "Wmv.pöid g. pőia v. pova(éB : peid, peiig, pöig,pöid, pöik, pöv, pőii, a melyek között alkalmasint egész sereg analógiás alakulás van): 1. «va,&felge», pöia-pink «gestell, in welches die felgen nebeneinander gestellt werden, um sie gleichmássig zu durohbohrenw, 2. «fussblatt», jala-p. id., suka-p. «füssling des strumpfesw, pőiad «vorschuhe» — lpF. bmvdde g. bawde «mensa», S. L. péue

te

id., LIND. peude, E. pazvde, pcevdi id. ] zürj. pöl «brett, bretterner fussboden, laden, deckel, degenscheide»,pizanpöltÍ8ch])\a,tte» {pizan «tisch»), Yotj.pid wbrett, tafel, schináel»,dus-pul «bank» | vog. pal «wandfeste bettstellet). MŰNK. pál «bett, bettstelle», pal «bank». A finn és a lapp szót THOMSEN (GSI. 51, 75, 141) germán jövevényszónak tekintette (— gót biuds, óskand. bjód, bjóűr, talán neutrumi alak alapján ?); később BFB. 28. 1. jegyz. azonban e szót azok közt említi, a melyeknek germán eredetét kevéssé tartja valószínűnek («lidet sandsynlig»). Ha a szó germán volna, természetesen ew-val való fölteendő ősskandináv *beuűa alakból kellene származtatni (ew-val való alakok a VII. századig Kr. után fordultak elő, vö. NOREEN, Altislándische grammatik2, 38. §. 59). Ezen származtatás ellen (f.

M

peuta, *peiitá

< *beuda-) hangtani szempontból ugyan nem lehetne kifogást tenni, de a szónak észt jelentései ellene szólnak, minthogy nem tarthatjuk valószínűnek, hogy az a szó, a melynek a germán nyelvekben határozottan «asztal» a jelentése az észtben csak «lábtalp» vagy «keréktalp» jelentésben maradt volna meg. Ehhez járul még, hogy a szónak teljesen hozzáillő hangalaki megfelelőit találni a zürjénben, votjákban és vogulban (a zürj. votj. szavakat nem lehet.