Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

A FINN-UGOR S ÉS §', 381 f. kyteá, kytöá «latenter urere, occulte ardere», kytö «ignis occultus» | karj. küde-, kyteá | vepsz Uüdab, inf. Uüd'ada id. | észt küdema, köen, küdeda, küdenema «brennen (intr.)»; kiidi «kitzel», küdisema, -sen, seda- «kitzel empfinden, ein kitzelndes gefühl habén», küdistama «kitzel erregen, kitzeln% [lív küta'b «brennen = kütan, inf. kiitta id., f. kytátd «bránna svéd, antánda mark)) származékai az előbb említett szónak] —? lpF. gactdit, guÉdim, gaűdijim 1. «titiones agitare», «kare i ilden stelle, paa brandere, forat de skal breende bedre», 2. «irritare», «tirre, segge». [f. latu, g. ladun «via solese nivalis, sémita», «spur (im schnee)». Ezt a szót tetszetes volna egyeztetni a lpF. luödda, g. lu'ódda v. luöda, S. L. luddda g. lüdtta, LIND. luodd «vestigium» szóval. De ebben a lp. szóban dd van a várható dd helyett, és bizonyára helyesebb e lp. szót a skand.-ból átvettnek tartani; norv. slod, ó-skand. siód, vö. QVIGSTAD., NL. S. 225.] f. muta «limus nigrescens in palude v. fundo maris» | karj. aun. muda id. | vót muta id. | muda g. muda, moa «koth, schlamm, meeresauswurfw | lív muda' part. mu'ddd «seeschlamm, seetang» | vepsz múdeg part. műdet iszapos víz, mudékaz iszapos, mudostab iszaposodni — lpF. modÉe g. mode «pulvis» (vö. azonban motte g. mode dimus, coenum», «dynd, mudder») | mordM. moda «erde», E. moda «erde, land, erdboden» | ? cser. mülande, meldnde, cserM. mülanda, mülanda «terra». A zürj. votj. mu «erde, erdboden», votj. muéem «erde, land, boden» talán nem tartozik össze (vö. f. maa «föld)> és vog. ma(tő : mcLy-), me, ma, osztjB. mi, miv, mu, mü, J. meg, mey). — Figyelembe veendő még a f. mura «rudus, glarea», suomura «terra paludosa» •— lpF. morre «sedimentum seri, limus in fundo aquse immota3». L. alább. f. máahná v. máhnd (<C*mádáhna, vö. a vepsz alakokat) «ova piscium)), «rogen» | karj. mahná id., aun. máhándü g. -ndan (bizonyára hangátvetéssel keletkezett) id. | vepsz mádáhn g. rázatát: Spr. d. Nord-Ostj. 75.). Meg kell mégis jegyezni, hogy a lappban úgy látszik elülső hangzót kell föltennünk, míg a vog.-osztj. y hátsó hangzóra utal; lehetséges tehát, hogy a vog. osztj. szó nem tartozik a lp., zürj., votj. szavakhoz. — Mégis, minthogy e szócsoport pl. a zürjénben a kidöm szótól eltérő vokalizmust tüntet föl, az én nézetem szerint különváló szavaknak tekintendők.