Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

38 MUNKÁCSI BEKNÁT. mindig rosszat tett; tul-müceng-ku (КО.) дикш воръ (veszett tol- . vajember), káromkodás. — I. tul, S. tulpul «dumm». С. tulqy hosszú orrú fekete madár, me]y tavaszszal tartózkodik rövid ideig e vidéken. tu les (K.) parti nád. — tűlas «arundo phragmites». C. tur torok; pqyre t. «nagyobb torok», kulinte tur «véknyabb torok» (talán inkább : «hang»; v. ö. vog. tur «torok» és «hang»). — tűr «hals». С. — De közvogul tur, tor «torok». — EO. tur «kehle». tűrém, t. atak погода, небо (zivatar, sötét ég). — EO. turman «finsterniss». A. — ÉV. turmén sötét. tűrém (K.) isten; 1. tarom. tiiye: tarom tüye-tqyél, möy-tüye-tqyél ég és föld régi разговоръ-ja (elbeszélése), kozmogóniai regéje, melyet hét napig kell énekelni; те tüyelem я tüye-tqyél говорю (én ily regét beszélek). — v. ö. KV. layél beszéd, ÉV. läyi, läwi szól, mond. t ü g h e t, tügöt nyíltartó tegez rónbőrből, vagy pánczél-szövetből, a fülén néha vasalva, hogy a vadat ráakaszthassák; joyélnal-pente-tüghet id. — v. ö. K. tijut nvíltartó; 1. tij- tartani. — ÉO. tul «köcher». A. — KV. taut tegez. tüi (S.), VJ. töj, КО. tqj вершина (csúcs, tető; folyófő); jughu-tüi (S.) facsúcs; Joyén-tüi a Jugan forrásvidéke; jeyg-tüi-ike (VJ.) vízszíní hónap (1. tülés) ; jiring tői áldozatos forrás. — I. tei, S. toi, tui «das oberste, die spitze, Oberfläche». С. tu 7) к er (K.) váll; 1. jiyker. tüs (K.) пленнца, lószőr-lmrok kacsafogásra. tülü, tüléy (КО.) tél; 1. tele/. tülés, tülis (КО.) hónap; tülü-jeje-t. télközépi h.; jipk-tqi-t. vízszíni b., Péter napja körül, midőn nagy a vízállás; Iont t. lúdhónap (mikor t. i. a lúd megjön); rayperjg-kurek-t.; cai kurek t. (saefajokról nevezett hónapok); sqray t. (КО.) a согрокъ-hal jövetelének hónapja; muyséyg-t. a mukszunhal hónapja; var-t. a vízrekesztós hónapja. ta(q (K.) отецъ (atya). — t'ada id. С táras tenger; 1. caras. t'ekkér medve-мясо (hús). tét ék (K.) кадка (kádacska). — tatár célák veder. üoval (FO.) tűzhely; 1. cukhql íuí-kuruy курица (tyúk); kuj t. п£тухъ (kakas).— EO. süs-kurek «huhn». A. — LV. sié-kwaréy id. tul (K.) gomb; 1. tul. t'uras, t'ures: t. kq (КО. K.) купецъ (kereskedő), t'uras-kum~ pqy kereskedő fiú | íurasellem торговлю (kereskedem). — EO. soräs-yo «kaufmann»; soräslalem «handel treiben». A. •tűrés, túros (КО.), K. toras, toros ezer; joyy-turos tízezer, sat-t. százezer, jöijy-sat-t. millió; turospe ezerszer, — I. táras, S. toras id. С