Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. 37 toy озеро (tó). — S. toy, touy, I. teu «landsee». C. toyq,i весна (tavasz). — S. tauy, I. távén id. C. toy ép (K.), FO. КО. layop сакъ (szák, merítő háló). — suyém-t. мережный сакъ (czérnaháló). — tögop «eishamen» С — EV. top szákháló. toyol toll; toyloyg tollas; 1. tayul. tónk (S.) bálvány, istenke; 1. junk. ' tot: satem-t. (K. S.) villám; 1. tughét. tontu, tontay (КО.), FO. tuntay, tumtay nyírhéj; az alvó helyet borító nyírhéj-lepedő; nere-tontu id.; pas-tuntqy рукавицаприметка (kesztyüszabáshoz való nyírhéjból vágott minta); nurtuntay ногавица (?)-приметка (nur szíj). — I. tunda, S. tonday «birkenrinde». C. — ÉO. tondi, tonta id. A. tom (S.), КО. tum az; tom jay ихное семейство (az ő családjuk), tom kqssi люди (azok az emberek) | tot (S.) тогда (akkor) | toy (S.) тутъ (ott) | tomnem, tomnam (S.) туда (oda) | tol отъ туль (опвап). — torna «jener», totta, S. totti «dort», S. togonam «dahin», S. tol «von dort». С. tоmr a csontból készült hangszer. — tatár dombra «három húrú czitera». toloy- (S.) : те toloylom я говорю (beszélek), toloyval говорить (beszél), toloyvélt говорятъ (beszélnek); toHkal скажи! (mondd!). — V. ö. orosz толкать tanácskozni, magyarázni, beszélgetni. tor (K.) folyóáradvány; 1. jar. tor о у daru; 1. taray. torom ég; isten; 1. tq,rom. torova/ ss здорово ! (köszöntés : «egészséges légy !») tű- (?): tus, tüsta (S.) унесъ (elvitte). — tuem «führen, leiten». С. tuis (K.) туесокъ (nyírhéj-kártus fedővel). tughe, tughu (V. VJ. FO.), tügve; K. S. tughut, tughét, tot огонь (tűz); tughune tűzben; Tughu-time-puyel Tűz-égette-falu; tughe-коу, tughe-vérte-köy tűzkő, kovakő; tughe-pér a tűzhely alsó része; tughe-nelem tűzláng; tuyhe-toghim tűz lánya (?); tughu-vayél (VJ.) medve-брюхо (hasa; «tűzvasa»); sq,tem tot (K. S.) villám; tughéténg, tutung tüzes, tutung-kirif gőzhajó; tughéténg íaras tűztenger. •—• S. tüget, I. tűt id. C. tu у g is tunguz. tup (K.) evező; l.Jiif. tum (КО.) az; 1. tom. tul, t'ul (K.) gomb. — iul id. С tul безумной (esztelen), съ ума шедшш (kinek elment az. esze), őrült, kit megkötöznek; tarom-tul-pay eszeveszett fiú, ki