Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Ismertetések - Balassa József: Nyelvbotlások (Meringer u. Mayer: Versprechen und Verlesen) 364

NYELVBOTLÁSOK. 365 egy pillanatra mintegy leleplezik beszélő szervezetünknek rejtett gépezetét ; e jelenségekre figyelve működésben látjuk a lelki erőket, melyeknek folytonos hatásáról különben nincs világos tudatunk. De nem könnyű dolog e nyelvbotiásokat megfigyelni, s a megfigyelt adatokat összegyűjteni. Beszélgetés közben a hallott szavak értelmére ügyelünk s igen gyakran észre sem veszszük a beszélő tévedéseit, botlásait. S ha meg is üti fülünket egy-egy ilyen botlás, nem igen vehetjük elő a papirost, hogy rögtön feljegyezzük ; később pedig már nem bizhatunk feltétlenül emlékezetünk pontosságában. Eveken át tartó folytonos megfigyelés és gyűjtés utján juthatunk csak oly gazdag addattárhoz, a milyet a német nyelv köréből e könyvben találunk. Mióta e könyvet ismerem, magam is nagyobb figyelemmel ügyelek a nyelvbotlásokra, s a mit eddig a magyar nyelv körében tapasztaltam, teljesen igazolja MERINGER megfigyeléseit. A nyelvbotlásokat MERINGER a következőkép csoportosítja. A) Csere. (Vertauschungen.) A szónak egyes részei, a szótagok vagy egyes hangok, helyet cserélnek; így pl. Gegengeisteswart (e h. Geistesgegenwart), Gebrecherverhirne (e h. Verbrechergehirne), Nomat (e h. MonatJ, Henela (e h. Heléna) stb. MERINGER gazdag példagyűjteménye azt bizonyítja, hogy rendesen csak az egyforma helyzetben levő részek cserélődnek ; így pl. az összetett szó egyes tagjai, a hangsúlyos szótagok magánhangzói, a szótagkezdő vagy szótagvégző mássalhangzók, de mindig csak egymás között. — B) Szótagok ós hangok előre csengése. (Vorklánge oder Anticipationen.) A mondatnak vagy a szónak egy későbbi része idő előtt a beszélő ajkára kerül, s vagy kiszorít helyéből egy másik részt, vagy csak melléje áll. Itt is azt tapasztaljuk, hogy az előre csengő rész mindig olyan helyen jelenik meg, mely az ő eredeti helyével egyenlő értékű. Ilyen pl. Sein grosser Vater (e h. Sein Grossvater), Neue Fresse (e h. Neue Freie Presse) ; Mulkkuk (e h. Melkkuh) stb. Ide sorolhatók az olyan jelenségek is, midőn egyes grammatikai alakok hatása jelentkezik idő előtt; így pl. a többes szám ragja, a névszó neme, az ige személyragja. Ilyen példa M.-nél: In Sterzing sind zwei riesige Türme (majd a beszélő maga javítja ki:....: ist ein Turm mit zwei riesigen Haken.) — C) Szótagok és hangok utócsengése. (Nachklánge, Postpositionen.) Midőn a mondatnak vagy szónak már kiejtett része hat a később mondandóra ; itt is a hasonló értékű tagok hatnak egymásra legjobban. Pl. Er wünscht zu wünschen (eh. ... zu wissen). — D) Szóvegyítés. (Contamination.) Eét, esetleg több mondat vagy szó oly módon is hathat egymásra, hogy belőlük egy mondat vagy egy szó lesz. E vegyülékmondatok és vegyülékszavak keletkezésével bőven foglalkozott már