Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)
Ismertetések - Balassa József: Nyelvbotlások (Meringer u. Mayer: Versprechen und Verlesen) 364
366 BALASSA JÓZSEF. PAUL is (i. m. Cap. VIII.) ; nálunk pedig SIMONYI tárgyalta e jelenséget elég behatóan, s kimutatta, mily hatással van a szók alkotására.*) M. megfigyelései azt bizonyítják, hogy a rokon jelentésű vagy lokon hangzású szók vannak egymásra a legnagyobb hatással, s hogy a mondatnak vagy szónak egyenlő értékű részei lépnek csak egymás helyébe. M. példái ós a belőlük levont következtetések igen érdekesek, s mintegy megszabják a határt, melyen belül a vegyülékszók és mondatok alakulása mozoghat. — EJ Helyettesítés. (Substitution.) A kimondandó szó helyébe egy másik, hozzá hasonló alakú vagy jelentésű szó lép; pl. Mineralien (e h. Materialien); Eheleute (e h. Edelleute) stb. Ezt a botlást mindenki magán is gyakran megfigyelheti; különösen idegen vagy ritkán használt szó helyébe lép gyakran egy ismertebb és használatosabb. Evvel magyarázhatjuk a népetymologia szóalkotásait is, midőn az idegenül hangzó szóalak helyébe egy ismertebb és megszokottabb lép. — F) A nyelvbotlások között előfordul néha egyes szótagok vagy hangok kiesése is. — G) Az egyes hangok képzésében jelentkező hibák és botlások szintén elég gyakoriak, s vagy mint assimilatio, vagy mint dissimilatio jelentkeznek. A legtöbb nehézséget az l ós r hangok okozzák. A beszéd közben előforduló nyelvbotlásokhoz teljesen hasonló jelenségeket tapasztalhatunk olvasás és irás közben; sőt ha gondolkodva mintegy magunkban beszélünk, szintén előfordulhatnak ily botlások. MEBiNGERnek erre vonatkozó példái szintén megerősítik az előbbi tapasztalatokból levont következtetéseket, s még világosabban bizonyítják, hogy e nyelvbotlások és tévedések valóban azt a lelki működést világítják meg, melyen beszélő képességünk alapszik. E gazdag adatgyűjtemény alapján szerzett tapasztalatait M. a következő tételekben foglalja össze; «Fast allé unsere Sprechfehler gehen aus Störungen der anreihenden Thátigkeit unseres Intellekts hervor. Wenn Wörter oder Laute verschoben werden, so geraten sie an einem funktionell áhnlichen Posten. Ist der Posten funktionell (gram matisch) verschieden, so gilt als Regei, dass das verdrángende Wort die Form des verdrángten erhált. Die Auslassungen sind Entgleisungen, meist dadurch veranlasst, dass frühere und spátere Satzteile gleich oder sehr áhnlich sind. Eine Entgleisung ist auch durch Áhnlichkeit möglich, wenn ein anderes áhnliches Wort nahe unter der Bewusstseinsschwelle liegt, ohne dass es gesprochen zu werden bestimmt wáre.» (97. 1.) *) L. SIMONYI ZS. Kombináló szóalkotás. Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XV. k. 3. sz. V. ö. még: Nyr. 24: 14, 404, 450, 543. és Magyar nyelv, II. k. 108, 180.