Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Ismertetések - Balassa József: Nyelvbotlások (Meringer u. Mayer: Versprechen und Verlesen) 364

364 BALASSA JÓZSEF. Nyelvbotlások. Versprechen und Verlesen. Eine psychologisch-linguistische Stuclie von Dr. RUDOLF MERINGER und Dr. KARL MAYER. Stuttgart. G. J. Göschen'sche Verlagshandlung. 1895. A nyelvek történeti fejlődésére ópoly befolyással vannak a psychologiai, mint a physiologiai okok. SŐt azt mondhatjuk, hogy a meginduló hangváltozásoknak, valamint egy-egy szóalak módosulásának oka a legtöbb esetben valamely psychologiai jelenségben keresendő, s csak a hangváltozás lefolyását, megtörténtét szabályozzák physiologiai törvények. A beszéd az ember lelki életének egyik legfontosabb nyilvánulása, s a lélektannal foglalkozók bo tanulságot meríthetnének belőle, ha kellő figyelemmel vizsgálnák mind az egyes ember beszédét, mind az egyes nyelvek fejlődésének történetét. Viszont a nyelvtörténet megértésére lépten-nyomon figyelembe kell vennünk a lelki élet sajátosságait; sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy beszélő képességünk székhelye is az agyban van, s az agy működésének ismerete nélkül nem láthatjuk világosan az emberi beszédnek sem mai szerkezetét, sem pedig történeti fejlődésót. PAUL Principien der Sprachgeschichte ez. művében már psychologiai alapra fekteti a nyelv történetének vizsgálatát ; azonban az ő elveit és módszerét csak igen kevéssé értékesítették a részletes vizsgálódások körében, a mi nyelvészeti irodalmunkban pedig alig látható e nagyfontosságú munka tanulmányozásának nyoma. MERINGER munkája, melynek elolvasása minden nyelvészre nézve érdekes és gondolatkeltő, talán első kisérlet arra, hogy az emberi beszédben nyilvánuló egyik lelki jelenségnek befolyását kutassa a nyelv történeti fejlődésére. A könyv keletkezését szerzője maga beszéli el az elő" szóban. A nyelvbotlásokra akkor kezdett figyelmet fordítani, midőn a dissimilatio jelenségeivel foglalkozott az indogermán nyelvekben. Csakhamar látta, hogy a nyelvbotlásokat bizonyos szabályokba lehet sorozni. Tapasztalatát közölte MAYERral, az elemekórtani klinika asszisztensével a bécsi egyetemen s megkérte, hogy Ő is figyeljen ezekre a jelenségekre. Hálából az ő segítségéért és támogatásáért, melynek igen sokat köszönhet, megkérte MAYERÍ, hogy a, czímlapra az ő nevét is odaírhassa, hogy így mintegy a maga tekintélyével is jót álljon a psychologiai megfigyelések helyességeért. MERINGER éveken át figyelt a felnőttek beszédében hallható nyelvbotlásokra, tapasztalatait rendszeresen feljegyezte, s csakhamar észrevette, hogy e nyelvbotlások nem a puszta véletlen eredményei, hanem bennük bizonyos szabályszerűség nyilvánul. S könyvének figyelmes tanulmányozása mindenkit meggyőzhet róla, hogy a nyelvbotlások