Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

36 MUNKÁCSI BERNÁT. (—ÉV. nőj tém paul), tetei mos (K.) enni kell; tävitä pásén (K.) evő asztal. — I. tiv-, S. lw- «essen». — ÉO. lelem id. — ÉV. tájid. — L. fönt jigh- enni. te-/er, tegher заяцъ (nyúl); torom-t. nyúlcsillagzat, hat csillag; 1. cevur. te у к er (K.) váll. — tener id. C. — h.jipker. ten menyasszony-díj; 1. tan. tém (S.), tim это (ez); tém khqtél сегодня (ma) | tüghele jüge! сюда иди! (jer ide!) | timnem (S.) сюда (ide) | télile tayile отъ сел!} туда въ нередъ (innen oda előre). — tem «dieser», tege, S. tegenam «hierher», tel «von hier». С. térnek, téney dohány; 1. tanibak. télé/ (VJ.). КО. tüley, tili/, FO. tülü зима (tél); tiliy-jor-ikí télközépi hónap: tülü-jege-tülis (FO.) id. — S. tüley, I. teda, tede, teta, tete id. C. — ÉO. tal id. — ÉV. täl id. teléyselu неводить надо (gyalmozni kell). — 'EV.tqW, tolV gyalom, talyi gyalmoz. •—• ÉO. tallem «ziehen (zugnetz)». А. teliimin (S.) тащимъ (vonszoljuk); keu telte lünk (КО. K.) kő vonszoló istenke. — I. täd-, S. ül- «ziehen, schnupfen». С. t eltot (FO.), V. telpeliget cserkesz dohány. ter-nen ленетка (lepény). tere festőfű, марена, melynek gyökereiből festéket csinálnak ; verde tere (K.) vörös festőfű, vq,stet t. (K.) sárga festőfü. — tera «färbewurzel». С. teredé (K.) оконница (ablakráma, ablak). — perzsa-tatár täräzä ablak. terem (S.) страшной: terem-kase-mator (КО.) rettenetes ember, hős ; пит terem junk felső rettenetes istenke; möye-teren-t., terirjg-jung vérengző istenke. — ÉV. térén fegyver; vész; ternin vészes, siralmat okozó. termét будетъ (elég lesz). — ÉO. tarémlem «hinreichen» ; tarmatin «satt, gesättigt». А. Щ?^т0Щ tij-: tijäli держить (tartja), tijalinf держи! (tartsd), tijeslim tartottam | jugun tijatay воспитивать (fölnevelni) | tijut (K.) nyíltartó, tegez. — ÉO. tetta «herr, hausherr», tailem, taitalem «haben, besitzen», nauram t. «erzeugen, gebären» ; taitata-yo «besitzer». A. tin irima (ár); tinilim продамъ (eladom); tinéng (K. S.) дорогой (drága); tinte (K.) дешевой (olcsó). — tin id. C. A. timeí-aiket (K.) пословица (közmondás). tit (K.) ruhaujj; 1. jüt. tili у (КО.) tél; 1. teléy. tir em уащеу jirnes kevésbé szépen hímzett ing. — V. ö. ÉO. tarém «hart, rauh, zähe» (talán: durván hímzett?). t о ütem tetű. — S. tagutem, I. teudem id. С