Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

й* MUNKÁCSI BERNÁT. jar (VJ.),KO..S. lar,larK. tor, Jg. sarсоръ (folyóáradvány); jar khul, КО. lar-khul муксунъ (halfaj). — ÉO. lor id. A. — ÉV. tűr tó. jaréy-pöy ершъ (sérincz-fiók); 1. jeroy. jar ёт; puj-j. segglyuk. jarghan (FO.), Jg. jargan, S. jörén, КО. jerghan szamojéd; j. khu, j.jay; noyséyg jarghan jay «nyusztos szamojéd nép» ; jargan säk szamojéd suba renbőrből. — I. jaran, S. jargan id. C. j^yét (K.), V. joghél, FO. javol' лукъ (íjj); wücetelem jayulép luyk kifeszített íjjú bálvány; jughéta khu стрълецъ (íjjas ember), bálványnév. -- I. jogot, S. jaugol, jögol id. C. ]aj ujj; küri-j. lábujj; öllé j. uagy ujj; kutu j. közép u., tom-peley j. v. némléyj, a középső ujj másik oldalán levő ujj, névtelen, ujj, pé?j j. hüvelyk u.; ucaij (valamelyik ujj ?). — I. tui, S. loi id. С jalémsé m укралъ (elloptam). — I. tötmem, S. lutmem «stehlen». С. — EO. lölémlem id. A. jar, jor середина (közép); tiliy-jor-iki télközépi hónap; tarom-jq,r wont égközépi erdő ; khqtél-jor полдень (dél). jeuy (КО.), V. Jg. jöy, VJ. jftí£ окунь (sügér); jeviyg jäye (K.) окуньная ръчка (sűgéres folyó); jökkeij-jay (FO.) окуньный народъ (sügérnép). — S. jeuy, I. jeu id. C. jeurk-ej (FO.), jörg-ej tizenegy; jörge-kétken tizenkettő | jörg-ejmété tizenegyedik. —ja-yat-joy id. C. j éy a (L), FO. jéghe, KO.juye, YJ.jüyä, jüyei, jüghei речушка, ръчка (folyócska, patak). — jeaga «kleiner fiuss, nebenfluss». С jeyél: те jéylém мои родители (szülőim); jeyélam семейство (családom); jéghél-öghuj сестра (nőtestvér). — EO. jä'i-ä'/'i nőtestvér. j eg MÍ- (Jg.) lőni; те jegutsém — jeivdem «schiessen». С. — ÉO. Ы1ет id. A. j egh- : jitjk jeghelt-soyél vízmerítő nyírhéjedény. — ÉY.jöytmeríteni. — L. jöyn. jeg h и r ég h (FO,); jöyurögh, jögréy волкъ (farkas); ur-jeghurégh-sempe lung (FO.) erdei (материкъ) farkas szemű bálvány. --— I. jeura, S. jeurey id. C. jé у к víz, — L. jiyk. j e у g (КО.), K. joyg ; jöny tíz | jönglimété tizedik | jöyghpe tízszer. — I. joy, S. jeuy id. С ; j e у g, FO. jöy к ледъ (jég); jöyk-saygte jégmerítő; jeyg-tü-ike (VJ.) hónapnév; *eleng-jeygél-pejil wit. —jeyk id. C. j enkavés весело; jeykaus verintelu игрушку д'влаемъ. — jantkem «spielen». С. - jeygmut веретено, orsó; j. moy a végén levő fa (orsó-